Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

esetén az állam nevében eljáró felettes szerv rendelkezhet a szabadalom átadá­sáról. Hasonló eredményt biztosíthat az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. sz. rendelet 24. § (1) bek.-nek rendelkezése. Ennek alapján, ha a népgazdaság érdeke gazdasági eszközökkel nem, vagy nem kellő haté­konysággal biztosítható, az alapító szerv meghatározott tevékenység elvégzé­sére utasíthatja a vállalatot. Ez kivételes jog, de alkalmazásával de facto kényszerengedély adható, melynek külső megjelenési formája licencszerződés lesz pl. ha a felettes szerv utasítást ad a vállalatnak licencszerződés megkötésére. Szabadalommal kapcsolatban ilyen intézkedés meghozatalára tudomásunk sze­rint eddig még nem került sor. IGÉNYBEVÉTEL HONVÉDELMI ÉRDEKBŐL - Szt. 24. § A, kényszerengedély lényegesen ,,súlyosabb” változata az igénybevétel. Ez abban különbözik a kényszerengedélytől, hogy ez utóbbinál a szabadalmi jog nem kerül „átruházásra”, addig az igénybevételnél a szabadalmas személye megváltozik. Ebben az esetben kényszerátruházásról lehet beszélni. Feltétele, hogy a találmány hasznosítása honvédelmi érdekű legyen és az igénybevételre vonatkozó javaslatot is csak a honvédelmi miniszter teheti. E javaslat alapján az OTH elnöke igénybe veheti a bejelentett vagy szabadalmazott találmányt. A szabadalmi bejelentésre, illetőleg a szabadalomra vonatkozó jog az igénybevétel alapján a honvédelmi minisztert vagy az általa kijelölt szervet illeti meg. Az igénybevétel kártalanítás ellenében történik, melynek összegét az érdekelt felek állapítják meg, ha megegyezni nem tudnak, annak az összegét bíróság határozza meg. Elvileg a fenti rendelkezés a külföldi állampolgárok magyar szabadalmaira is vonatkozik, gyakorlatilag azonban a 23/1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendelet 4. § (1) bek. alapján erre nem kerülhet sor. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy az OTH köteles a szabadalmi bejelentést, illetőleg az azzal kapcsolatos bővítő értelmű módosítást a honvédelmi miniszterrel közölni. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az ország területén kívül lakó külföldiek szabadalmi bejelentéseire. E jogszabályi előírás alapján a külföldiek bejelentését nem közlik a Honvédelmi Minisztériummal. A közlés gyakorlatilag úgy bonyolódik le, hogy a Honvédelmi Minisztérium szakemberei megvizsgálják a bejelentéseket és nyilatkoznak, hogy igénybe kívánják-e venni. Amennyiben nem kívánják igénybe venni, vagy a közléstől számított 30 napon belül a Honvédelmi Mi­nisztérium nem nyilatkozik, megkezdődhet az engedélyezési eljárás. A fentihez hasonló tartalmú rendelkezés majdnem minden ország sza­badalmi törvényében megtalálható. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom