Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
Gyakran fordul elő a vállalatoknál, hogy újítással kapcsolatban helytelenül hivatkoznak előhasználatra. Ismételten előfordult, hogy a megoldást először újításként nyújtotta be az újító, majd az újítási javaslat tárgyát benyújtotta szabadalmi bejelentésként is. (Az előhasználati jog szempontjából teljesen mindegy lenne, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtására az újítás beadása előtt vagy után kerül sor, a lényeges az, hogy a vállalat mikor fogadta el a javaslatot, mert az elfogadást már komoly előkészületnek lehet tekinteni, ha pedig a vállalat a bejelentés időpontjában már hasznosítja az újítást, nem vitás, hogy a használat az elsőbbségi nap előtt kezdődött.) A vállalat az újítóval hasznosítási szerződést köt. A szabadalom engedélyezése után a feltaláló-újító közli a vállalattal, hogy a már szabadalmi oltalom alatt álló találmány további hasznosítását nem engedélyezi. Ha a vállalat erre azzal válaszol, hogy előhasználati joga van, téved. Ez nem vitásan nem az előhasználat esete, tekintettel arra, hogy az ugyanarra a feltalálóra vezethető vissza. A vállalat azonban előhasználati jog hiányában is használhatja a találmányt, kivéve azt az esetet, ha a felek az újítási szerződésben a szabadalom engedélyezése esetére úgy rendelkeztek, hogy a találmányt a vállalat nem hasznosíthatja. Ha ilyen kikötés nincs, a vállalat jogosult a hasznosításra, illetőleg a hasznosítás folytatására. Az újító ugyanis azért nyújtotta be a megoldást, hogy a vállalat azt hasznosítsa. A megoldásra vonatkozó oltalom megváltozása nem vonja maga után a hasznosításra vonatkozó engedély megszűnését, azt az engedélyt az újító ugyanis az újítási javaslat benyújtásával adta meg. Ilyen irányú szerződési kikötés hiányában tehát az újító nem tilthatja meg a találmány hasznosítását. Más kérdés, hogy a szabadalom engedélyezése következtében esetleg nem indokolt-e a hasznosítási szerződés módosítása, nemcsak azért, mert a díjazási időszak szükségszerűen megváltozik, de lehet, hogy más szempontból is indokolt a módosítása (díjkulcs nagysága). Nem tekinthető előhasználatnak az sem, ha a vállalat engedélyt ad arra, hogy az újító újítási javaslatát más vállalatnál adja be. Ebben az esetben a két vállalat közötti jogviszonyra nem az előhasználatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az átadó vállalat az újítás tárgyát képező megoldást szabadalmaztatja. Az átadási jogügylet célja ebben az esetben is az volt, hogy az átvevő hasznosíthassa a megoldást és az oltalomban beállott változás a jogügyletnek ezt a tartalmát nem változtatta meg. Ilyenkor az Szt.-nek a licencszerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. (Az OTH 14. sz. állásfoglalása). Az átvevő vállalat tehát — ellenkező tartalmú szerződéses kötelezettség hiányában — a szabadalom engedélyezése után is jogosult a találmány hasznosítására. 50
