Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták
a nemzetközi szervezetnek kifejezésére szolgálnak. Ha az ilyen jelzés még a megjelölt áru származása vagy valamely tulajdonsága tekintetében is megtévesztő, e körülmény természetesen további indok az oltalom megtagadására. A védjegy elemeként csak akkor használhatók fel ezek a jelzések, ha az illetékes szerv ahhoz hozzájárul. Kizárólag az illetékes szerv döntheti el ugyanis, az összes körülmények mérlegelésével, hogy adjon-e engedélyt a használatra, így figyelembe veheti a védjeggyel megjelölni kívánt áruk jellegét, az engedélyt kérő tevékenységi területét, gazdasági színvonalát stb. Az engedély megadása magyar állami felségjelek vonatkozásában az Országos Találmányi Hivatal elnökének, egyéb államigazgatási szerv — pl. megyei, városi címer — esetében illetékes tanács vezetőjének hatáskörébe tartozik. A más államok, illetve nemzetközi szervezetek jelzéseinek oltalmára a Párizsi Uniós Egyezmény is kötelez. A belföldi hivatalos jelzések (megyék, városok címerei stb.), továbbá a külföldi államok, nemzetközi szervek stb. részéről e célból megküldött jeleinek jegyzéke a Találmányi Hivatalban található. A VÉDJEGYOLTALMI IGÉNY. AZ OLTALOM KELETKEZÉSE, IDŐTARTAMA ÉS HATÁLYA Védjegyoltalom csak azt a megjelölést illeti meg, amelyet szabályszerűen lajstromoztattak. Ha azonban ugyanezt a védjegyet — vagy hasonlót — több vállalat kívánja bejelenteni, törvényünk az esetleges korábbi használónak előnyt ad. E rendelkezésnek sajátos viszonyaink között külön jelentősége van, ugyanis a korábbi években a vállalatok gyakran lajstromozás nélkül használták megkülönböztető jelzéseiket, mert a mérsékelt verseny nem késztetett a fokozott jogvédelem biztosítására. Védjegyoltalmat csak áru előállítására, forgalomba hozatalára vagy szolgáltatás nyújtására feljogosított szerv vagy személy szerezhet, mások részére védjegy használata nem indokolt. Kivétel az együttes védjegy, amelyre vállalatok gazdasági tevékenység folytatására nem jogosult szervezetei szerezhetnek oltalmat. Ilyen jog csak jogi személyiséggel felruházott szervezetet illet meg, amely rendelkezhet az együttes védjegy használatával kapcsolatos kérdésekben, és megfelelő ellenőrzést tud gyakorolni a védjeggyel ellátott áruk tekintetében, továbbá jogsérelem esetén önállóan felléphet. Az együttes védjegyet több vállalat használja, annak érdekében tehát, hogy a védjeggyel forgalomba hozott áruk jellemzői tekintetében ne következhessék be a vásárlóközönség megtévesztése, fokozott biztosítékra van szükség. Ez a követelmény összhangban van az együttes védjegyet használó, egyesülésbe tartozó vállalatok érdekével is. 215
