Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták
olasz bejelentő esetében az Australia, King’s America, belga bejelentő esetében a Chinese peony, Kwik Pils, holland bejelentő esetében a Downing Street Fifth Avenue, USA-beli bejelentő esetében a Norge, NSZK-beli bejelentő esetében az Erlau, angol bejelentő esetében a Svéde megjelölés. A jogszabály kiemeli a cégnév jogtalan alkalmazása útján megvalósított megtévesztés helyzetét, amikor is a megjelölés másnak közismert cégnevével azonos vagy összetéveszthető. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg, hogy megtévesztő a megjelölés akár csupán a félrevezetésre alkalmas adatból, elemből áll, akár annak csupán egy része a megtévesztő elem. E kizáró okkal kapcsolatban is ajánlatos — aggály esetében — a bejelentést megelőzően konzultációt folytatni a lajstromozó hatósággal, mert a bejelentés tárgya — vagyis a megjelölés — is tervezhető, kialakítható gyakran olyan módon, hogy a valóságos származás megfelelő módon való feltüntetése a kételyt egyértelműen eloszlassa, vagy pl. az árujegyzék megfelelő szövegezésével is megoldható adott körülmények között a probléma. (Pl. ha magyar bejelentő megjelöléséből az a benyomás keletkezhet, hogy a termék a Szovjetunióból származik, az árujegyzéket olyan módon lehet összeállítani, amelyből kiderül, hogy a termék csakugyan onnan származó: „orosz tea”.) A jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköző megjelölések Kizártak az oltalomból azok a megjelölések, amelyeknek használata jogszabályba, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék. A gyakorlatban leginkább olyan szó-, vagy szóval kombinált védjegyeknél fordul elő, hogy azok erkölcsbe ütközőnek minősülnek, amelyek küföldi bejelentőtől H 209
