Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

VI. fejezet. Árujelzők és ipari minták

1895-ben napvilágot látott, gyakorlatilag 80 éven át a védjegyoltalom alapjául szolgált, egészen 1970. július 1-ig, amikor a jelenleg is hatályos, minden szempontból korszerűnek tartott 1969. évi IX. számú törvény felváltotta.

Államközi kapcsolataink a védjegyek oltalma terén is meglehetősen élénkek voltak, már a XIX. század végétől kezdődően. Ezekről majd a nemzetközi védjegyoltalom keretében számolunk be részletesebben.

A védjegyekre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok lényegében két csoportra oszthatók. Egy részük azokat az anyagi és eljárásjogi szabályokat és egyéb kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a magyarországi védjegyoltalom megszerzésére, fenntartására és egyéb védjegyügyekre vonatkoznak. Más részük olyan védjegyeket érintő nemzetközi megállapodás, amely országunkra nézve is hatályos, és rendelkezései a magyar állampolgárok külföldi jogszerzését érintők, vagy külföldiek magyarországi védjegyügyeiben intézkednek. Mivel e nemzetközi egyezmények törvénybe vannak iktatva, a magyar szabályozás áttekintése során ezeket is olyan módon kell kezelnünk, mint áz eredetileg belföldön létrejött szabályozást, és így kaphatunk teljes képet a védjegyügyekre vonatkozó magyarországi hatályos rendelkezésekről.

A nemzeti (hazai) védjegyoltalomról a következő jogszabályok intézkednek :

— 1969. évi IX. törvény a védjegyekről (Vt.);

— 2/1970. (VII. 1.) OMFB—IM számú rendelet a védjegyekről szóló 1969. évi IX. törvény végrehajtásáról (Vr.);

— 4/1970. (VII. 1.) IM számú rendelet a bírósági eljárásról védjegyügyekben (Bvr.);

— Ill—OTH —1970. számú hirdetmény a védjegybejelentés alaki szabályairól ;

— 45/1968. PM számú és

— 27/1970. PM számú rendelet az illetékekről.

A nemzetközi jellegű előírások a következő jogszabályokban találhatók:

— Az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény egyes rendelkezései (1970. évi 18. tvr.);

— A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás (1973. évi 29. tvr.) és végrehajtási szabályzata;

— A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás (1970. évi

18. tvr.);

— A gazdasági és tudományos — műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek oltalmáról szóló megállapodás (1975. évi 8. tvr.).

202