Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
V. fejezet. A know-how és az üzemi titok
Egyébként az alperesek által beszámítani kívánt munkadíjat nem az alperesek fizették. Ettől függetlenül kötelesek az alperesek a Ptk. 87. § (2) bekezdése értelmében az általuk elért eredményből részesíteni a felperest.” TITOKVÉDELEM - ÜZEMI TITOK A Ptk. 81. § értelmében „személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.” A Ptk. 75. § (2) bekezdés értelmében pedig a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell. E rendelkezések alapján nyilvánvaló, hogy az üzemi titok a Ptk. szerinti védelem alatt is áll. (Az üzemi titkot nem szabad összetéveszteni a titkos szabadalommal, mely utóbbinak tárgya az OTH-nál bejelentett titkosított találmány). Abszolút titok, amit senki nem ismer, pl. még fel nem fedezett természeti törvény; relatív titok az, amit egy ember, vagy csak néhány ember ismer. Az abszolút titok nem képezi oltalom tárgyát. A relatív titok akkor válik jogilag érdekessé, ha a titok tulajdonosa érdekelt abban, hogy a titkot más ne ismerje meg. A vállalat tulajdonát képező titok lehet technológiai eljárás, új termék, melynek titokban tartásához a vállalatnak jogos érdeke fűződik és amit a vállalat tényleg titokban is akar tartani. Nem tekinthető titoknak viszont az, ami már nyilvánossá vált. Van olyan titok, amit esetleg egymástól függetlenül „titokként” ismernek és kezelnek (pl. katonai titok, melyet több ország hadiipara alkalmaz, de a nem katonai ipar egyáltalán nem tud róla). A titok fennállásának nem ismérve az, hogy hányán ismerik a titkot, — az eset körülményeitől függően állapítható csak meg, hogy adott esetben a titkot ismerők köre olyan, hogy az már nyilvánosságra jutásnak tekinthető-e vagy sem. Önmagában még az a tény sem szünteti a titok fennállását, ha másik vállalat alkalmazottja is ismeri a titkot, ha azt nem hozza nyilvánosságra. Nyilvánvaló azonban, ha több vállalat van ugyanannak a titoknak a birtokában, akkor az már elveszti a titok jellegét és főleg a titok értékét. A Ptk. üzemi titokról szól, ami annyit jelent, hogy a titokban tartás szándékát bizonyítani kell. Üzemi titok csak az lehet, amit a vállalat üzemi titokká nyilvánít. Ráutaló magatartás aligha tekinthető üzemi titokká nyilvánításnak. A műszaki titok természetesen találmányra is vonatkozhat. Ez lehet szabadalmazható találmány, melyet nem jelentenek be szabadalmi oltalom elnyerése céljából vagy olyan találmány, mely eleve nem részesíthető szabadalmi 196
