Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

tésével lajstromozzák a fajtanevet, az Egyezmény szankciókat ír elő. A fenti rendelkezések megsértésével lajstromozott fajtanév jogosítottja a lajstromozás után az azonos vagy hasonló áruk tekintetében gyári vagy kereskedelmi véd­­jegyjogát nem érvényesítheti. Az Egyezmény a fajtanév és védjegy vonatko­zásában nemcsak a fajtaoltalom területét szabályozta, hanem kötelező rendel­kezést tartalmazott a védjegyre is. Miután a fajtanevet fajtaelnevezésnek kellett — és kell most is — tekinteni, ennek következtében az Egyezmény úgy rendelkezett, hogy az új fajtanévvel azonos vagy azzal összetéveszthető elnevezést az uniós államokban azonos vagy hasonló árukra gyári vagy keres­kedelmi védjegyként nem lehet lajstromozni. E rendelkezés teljesen a védjegy­jog körébe nyúl bele. Az Egyezmény új szövege törölte azokat a rendelkezéseket, amelyek közvetlenül érintik a védjegyjog területét. A fő szabály változatlanul az, hogy a fajtanév nem lehet olyan, mely a fajta jellemzőit, értékét vagy azonos­ságát, illetőleg a nemesítő azonosságát illetően megtévesztő vagy félrevezető. E rendelkezés értelmében a fajtanévnek különböznie kell minden olyan meg­nevezéstől, amely bármelyik uniós államban ugyanannak a növénytani fajnak vagy valamelyik rokonfajnak korábbi fajtáit jelöli meg. E rendelkezés ön­magában is elegendő a védjegy kizárására, ti. a védjegy elsősorban a szaporító­anyagot termesztő vagy az forgalomba hozó cégre utal, nem pedig magára a fajtára. Abban az esetben, ha a bejelentett fajtanév nem felel meg a fenti rendelkezéseknek, az engedélyező hatóság a bejelentőt, újabb fajtanév bejelen­tésére hívja fel. Igen lényeges rendelkezés a korábbi jogokra vonatkozó szabály, melynek értelmében a fajtanév lajstromozása nem érinti harmadik személy korábbi jogait. Ha tehát véletlenül fajtanévként harmadik személy számára engedélye­zett védjegyet lajstromoznak, a fajtanév lajstromozása nem érinti a védjegy­jogot és az engedélyező hatóság ilyen esetben felhívja a bejelentőt a fajtanév megváltoztatására. Miután a faj tanevet-minden uniós államban változatlanul kell bejelenteni, előfordulhat, hogy a bejelentett fajtanév az egyik uniós államban nem fogad­ható el, pl. harmadik személy korábbi jogába ütközik. Ebben az esetben az állam felhívhatja ,a bejelentőt a fajtanév megváltoztatására. Az új szöveg egyetlen rendelkezést tartalmaz, amely a védjegyre is vonatkozik, ez kimondja, hogy a fajtanév mellett gyári vagy kereskedelmi védjegyet is fel lehet tüntetni, de oly módon, hogy a fajtanév könnyen felismerhető legyen. A régi szöveg tiltotta az olyan fajtaelnevezést, mely kizárólag számjegyek­ből állt, e rendelkezést igen sok helyről bírálták, mert különösen egyes orszá­gokban haszonnövényeket kizárólag számmal jelöltek. Az új szöveg [13. cikk (2) bek.] most lehetővé teszi, hogy ahol már ilyen gyakorlat kialakult, fajta­névként kizárólag számokból álló megjelölést lehessen alkalmazni. ____ 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom