Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

országában történő áruba bocsátás vagy forgalomba hozatal sem újdonságrontó, ha az a bejelentéstől számított egy évnél nem régibb. Ez tehát nem kötelező előírás. A rendelkezés bevezetésének oka az, hogy az Egyesült Államok fajtaoltalmi törvénye ilyen rendelkezést tartalmaz és az amerikai nemesítők nem hajlandók hozzájárulni a rendelkezés eltörléséhez. Az Egyesült Államok csatlakozásának a régi rendelkezés is egyik akadálya volt, mely most az új szöveg alapján megszűnt.

A most említett újdonságrontás azonban nem objektív, mert csak akkor tekinthető az áruba bocsátás vagy forgalomba hozatal újdonságroutónak, ha az a nemesítő vagy a jogutód beleegyezésével történt. Ez is lényeges eltérés a szabadalmi rendszerektől.

Az újdonság megállapításának másik fontos és igen érdekes tényezője a lényeges jellemző. A bejelentett fajtát szembe kell állítani a bejelentés időpontjában közismertnek tekintett fajtákkal. Közismert fajtának lehet tekinteni az Egyezmény értelmében azt, amelyiket pl.

— a fajtalajstromba bejelentették. (Ha pl. Magyarország tagja lesz az UPOV-nak, ilyennek lehet tekinteni az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézethez benyújtott bejelentést.) A lajstrom lehet belföldi és külföldi is;

— a fajta leírását nyomtatványban ismertették. Fajtajogi értelemben akkor lehet ismertetettnek tekinteni a fajtát, ha a leírás a lényeges jellemzőket tartalmazza. Ha viszont a fajta leírása ilyen jellemzőket nem tartalmaz, újdonságrontó hatása nincs;

— külföldön vagy belföldön forgalomba hoztak vagy termesztettek. Az oltalommal vagy minősítéssel kapcsolatos vizsgálatot nem tekintik termesztésnek ;

— tájékoztató gyűjteményben termesztenek.

Míg a találmánynál a szabadalmi oltalom engedélyezése nem függ a találmány tárgyának megvalósításától, elegendő ha a bejelentő a leírásban vagy műszaki rajzban kellően közli a megoldást, fajtaoltalomnál csak létező, tehát „megvalósított” fajtát lehet bejelenteni és azt vizsgálni is csak úgy lehet, ha beteszik a földbe, kísérleti termesztést végeznek.

Annak érdekében, hogy az újdonság fogalmát ne lehessen többféleképpen értelmezni, a 6. cikk (1) bek. b) pontjának a szövegét a diplomáciai konferencia további két mondattal bővítette, mely így hangzik:

,,A fajtával kapcsolatos kísérlet, mely nem eredményez sem áruba bocsátást, sem forgalombahozatalt, nem akadálya az oltalomnak. A nemesítőnek az oltalomra vonatkozó jogát nem akadályozza az a tény sem, hogy a fajta nem áruba bocsátás vagy kereskedelmi forgalombahozatal révén vált közismertté.”

Az újdonság szemi^ontjából tehát nem a közismertség, hanem az áruba

175