Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
állam azonban köteles lehetőséget biztosítani a pótilleték befizetésére. A hazai szabályozásnak a fentiekre is ki kell terjednie. Rendelkezni kell tehát arról, hogy milyen határidőn belül — fizetheti meg a bejelentő a pótilletéket, melynek elmulasztása esetén a nem kutatott részt vissz avontnak. kell tekinteni, vagy — korlátozhatja bejelentését a kutatás tárgyát képező találmányra. 3. A bejelentőt terheli a kötelezettség, hogy a megjelölt hivatalnak a nemzetközi bejelentés másolatát, fordítását és a feltaláló adatait benyújtsa és a nemzeti illetéket befizesse. A nemzetközi bejelentés másolatának benyújtása csak akkor képezi a bejelentő feladatát, ha a Nemzetközi Iroda továbbító eljárásáról lemondott. A szerződés alapján a bejelentő fenti kötelezettségének nemzetközi kutatás esetén az elsőbbségi naptól számított húsz hónapon, nemzetközi előzetes vizsgálat esetén az elsőbbségi naptól számított huszonöt hónapon belül köteles eleget tenni. . Abban az esetben, ha a kutató hatóság közli, hogy nem készít kutatási jelentést, a bejelentőnek fentiek benyújtására a közlés kézbesítését követő két hónap áll rendelkezésére. A szerződő állam hazai jogszabályai azonban a fentieknél hosszabb határidőt is engedélyezhetnek. Eltérő hazai szabályozás hiányában a 25, 20 és 2 hónap az irányadó. 4. Nemzetközi bejelentésnek nemzetközi közzététele a megjelölt államban azzal a hatállyal jár, amellyel a nem vizsgált bejelentések kötelező hazai közzététele, de ha a nemzetközi közzététel nyelve nem azonos a hazai közzététel nyelvével, a megjelölt államnak jogában áll a közzétételhez fűződő hatály beálltát az alábbiak szerint szabályozni: A közzétételhez fűződő hatály: a) a nemzetközi bejelentés nemzeti nyelvű fordításának közzétételétől, b) a nemzetközi bejelentés nemzeti nyelvű fordításának nyilvánosságra hozatalától, vagy attól függ, hogy ej a nemzetközi bejelentés nemzeti nyelvű fordítását a bejelentő megküldte-e a találmány jogtalan — tényleges vagy várható — használójának. Az a—b és b—c pontokban megjelölt feltételeket együttesen is lehet alkalmazni. Hazai jogszabály rendelkezhet arról is, hogy ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés közzétételét az elsőbbségi naptól számított 18 hónap eltelte előtt kéri, a közzétételhez fűződő hatály csak az elsőbbségi naptól számított 18 hónap elteltével álljon be. 157
