Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények
bejelentő, amennyiben a hazai jogszabályok ezt lehetővé teszik. (Szabadalmi törvényünk alapján nincs akadálya annak, hogy a szabadalmazhatóság kérdésének eldöntésénél külföldi vizsgálat eredményét is figyelembe vegyék). A nemzetközi kutató hatóság ebben az esetben ugyanúgy jár el, mintha nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban végezne kutatást. 2. A PCT előnyei A PCT előnyei a következőkben foglalhatók össze: Magyarországon a szabadalmi bejelentések 54,9%-át 1978-ban külföldi bejelentők nyújtották be. Ez a helyzet a legtöbb országra jellemző, de azokban az országokban is, ahol a külföldi bejelentések száma nem éri el a hazai bejelentések számát (pl. az Egyesült Államokban) a külföldi bejelentések ott is jelentős százalékot érnek el. A külföldön benyújtott bejelentések túlnyomó többségét egynél több országban nyújtják be. Ha a bejelentő kettőnél több országban óhajt oltalmat kapni, akkor is megéri, hogy nemzetközi bejelentést nyújtson be. Az engedélyező nemzeti hatóságok ezekben az esetekben olyan bejelentést kapnak, melyekhez a bejelentő csatolta a nemzetközi kutatási vagy előzetes nemzetközi vizsgálati jelentést. E jelentések lehetővé teszik, hogy a nemzeti szabadalmi hivatalok saját vizsgálati munkájukat teljesen, de legalábbis igen jelentős mértékben korlátozzák. Magyarország esetében például a benyújtott kutatási vagy vizsgálat jelentés feleslegessé tenné a kötelező PCT minimális dokumentáció kutatását és csak a magyar nyelvű dokumentáció kutatása lenne szükséges, esetleg még más nyelvterület kiegészítő kutatásával együtt. De nemcsak a kutatásban, hanem az elbírálásban is segítségét nyújthat a jelentés. Az előzetes nemzetközi vizsgálat az újdonságra, feltalálói tevékenységre és ipari alkalmazhatóságra vonatkozik. Szabadalmi törvényünk a szabadalmazhatóság feltételeként részben többet követel (pl. műszaki jelleg) részben eltér a PCT-től: nem teljesen azonos a PCT és a szabadalmi törvény újdonság meghatározása, továbbá pl. nálunk haladó jelleg van, a PCT-nél feltalálói tevékenység, valamint ami a szabadalmi törvényben gyakorlati alkalmazhatóság, az a PCT-ben ipari alkalmazhatóság. E különbözőségek ellenére is, különösen az újdonság és gyakorlati alkalmazhatóság kérdésének eldöntésében komoly segítséget jelenthet a nemzetközi előzetes vizsgálati jelentés. E kérdésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a világszerte tapasztalt jelenséget sem, hogy az ipar vonzása következtében a szabadalmi hatóságok egyre nagyobb szakemberhiánnyal küzdenek és egyre nehezebben — és egyre lassabban — tudják biztosítani az engedélyezéshez szükséges vizsgálat gyors és szakszerű elvégzését. A fentiekhez képest talán lényegesen kisebb, de mégsem jelentéktelen 154
