Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

IV. fejezet. A találmányok oltalmával kapcsolatos fontosabb nemzetközi egyezmények

3. az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére kötött Hágai Megállapodás (1925);

4. a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (1957);

5. az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (1958);

6. az ipari minták nemzetközi osztályozására kötött Locarnói Megállapodás (1958);

7. a Szabadalmi Együttműködés Szerződés (1970);

8. a nemzetközi szabadalmi osztályozásra vonatkozó Strasbourgi Megállapodás (1971);

9. a nemesített növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (1961); (Az igazgatást a Világszervezet külön egyezmény alapján látja el.)

10. az áruk hamis vagy megtévesztő származás jelzésének megakadályozására kötött Madridi Megállapodás (1891);

11. Budapesti Szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről. (1977). (Még nem lépett hatályba.)

A 10. pontban megjelölt Megállapodás nem hoz létre uniót, így ezzel kapcsolatban a Világszervezet olyan jellegű igazgatási tevékenységet, mint a többi unióknál, nem végez. A Megállapodás stockholmi okmánya alapján azonban a csatlakozási és felmondási nyilatkozatokat a Világszervezet főigazgatójánál kell letenni, a módosító értekezletet is a főigazgató hívja össze, így ez a Megállapodás is a Világszervezet keretébe tartozik.

Az említett megállapodásokon kívül aláírták egy új védjegyszerződést, ezen kívül a nyomdai betűjelek oltalmára valamint az ábrás védjegyek osztályozására vonatkozó megállapodást. E szerződés és megállapodások elfogadásáról a bécsi diplomáciai konferencia 1973. májusában döntött. (Ezek még nem léptek hatályba.)

A felsorolt megállapodások között a kapcsolat hármas. Történelmileg az első kapcsolat létrejöttükkel valósul meg, ugyanis a 8. alatt megjelölt növényi egyezmény kivételével ezek mind a Párizsi Uniós Egyezmény 15. cikke értelmében és alapján létesült külön megállapodások. Ezekhez a megállapodásokhoz csak úgy lehet csatlakozni, ha az érdekelt állam először a Párizsi Uniós Egyezményhez csatlakozik.

A második kapcsolat az 1957. évi stockholmi okmányok eredménye, mely az összes unió részére közös igazgatási szervet jelölt ki: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodáját. A már említett növényi egyezmény uniójának (8. pont) igazgatási feladatait ugyancsak a Nemzetközi Iroda látja el.

136