Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
III. fejezet. Iparjogvédelmi együttműködés a KGST államok között
dalmi Együttműködési Szerződéshez, de ez utóbbi jelentős szervezete és az azzal járó nehézkesség, valamint költséges eljárása nélkül. A KGST iparjogvédelmi együttműködés regionális jellegű nemzetközi integráció, mint amilyen pl. az afrikai-malgas iparjogvédelmi együttműködés vagy a kialakulásban levő európai szabadalmi rendszer. A WIPO és az uniós egyezményeken alapuló integrációk viszont egyetemes jellegűek; ez utóbbiak közül a legújabbak között a legjelentősebbnek ígérkező integráció a PCT (Szabadalzmi Együttműködés) (1. 202. oldal). Ha at vizsgáljuk, hogy szakmai szinten mi a különbség a KGST iparjogvédelmi együttműködés és az említett iparjogvédelmi integráció között, a következő érdekes képet kapjuk: A PCT nemzetközi bejelentési rendszert hoz létre, mely magában foglalja a technika állásának vizsgálatát és fakultative a szabadalmazhatóság vizsgálatát is. Ennek ellenére az együttműködő államok gyakorlatilag sincsenek kényszerítve arra, hogy hazai jogszabályaikat módosítsák, mert a nemzetközi vizsgálatban való részvételt és annak előnyeit biztosítani lehet a hazai jogszabályok módosítása nélkül is. Ha viszont a PCT-ben részt vevő állam mégis úgy dönt, hogy a hazai jogszabályt harmonizálja a PCT szabályzatában adott meghatározásokkal, ezt már kötelezettségen felüli külön haszonnak és eredménynek lehet tekinteni, mely jelentős haladás az anyagi jogi egységesítés irányában. A PCT meghatározott területre, azaz kizárólag az ipari jellegű találmányok bejelentésének a területére korlátozódik. Közvetlen jelentősége a nemzetközi bejelentésben lesz érezhető, de közvetve igen nagy hatása lesz a szabadalmi jog területén, mert az egyes államok szabadalmi anyagi és eljárás jogi rendszerük módosításánál figyelembe fogják venni a PCT szerződés és Szabályzat rendelkezéseit. Nemcsak Magyarország járt el így az új szabadalmi törvény (1969. évi II. tv.) kidolgozásánál, hanem más szocialista és nem szocialista államok is figyelembe vették jogszabályalkotásukban a PCT-t, sőt az európai szabadalmi rendszer létrehozói is ezt tették. Az európai szabadalmi rendszer viszont regionális együttműködés: — részben a nem szocialista Európára (de Jugoszláviát is ide értve), — részben csak a Közös Piacra korlátozza az együttműködést. Az európai szabadalom engedélyezési eljárás a nem szocialista Európára terjed ki, míg a közösségi szabadalom a Közös Piac országaira korlátozódik. Az európai szabadalmi rendszer a PCT-vei szemben egységes szabadalmi jogot vezet be kötelező erővel az együttműködésben részt vevő államokban és a rendszer létrejötte elkerülhetetlenül meg fogja változtatni az együttműködésben részt vevő államokban a nemzeti szabadalmi rendszerek jelentőségét. 9 129
