Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

III. fejezet. Iparjogvédelmi együttműködés a KGST államok között

MAGYARORSZÁG ÉS A KGST ÁLLAMOK KÖZÖTTI IPARJOGVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az együttműködés a) KGST szinten és b) az egyes KGST tagállamok között kötött kétoldalú megállapodások alapján valósul meg. Mint ismeretes a KGST a szocialista országok nemzetközi gazdasági szer­vezete, melynek célja az, hogy megszervezze a gazdasági együttműködést, a nemzetközi munkamegosztást, a népgazdasági tervek egyeztetését és a tudo­mányos műszaki kooperációt. E célkitűzések közül az iparjogvédelem elsősor­ban és közvetlenül a tudományos-műszaki kooperációt érinti, de az egyes iparjogvédelmi intézmények szükségszerűen közvetve kapcsolatban állnak az előtt említett célkitűzések mindegyikével. A KGST tagállamok közötti termelési szakosítás és kooperáció fejlődése egymás közötti külkereskedelmi kapcsolataik szorosabbá válása egyre szük­ségesebbé tette az iparjogvédelem területén a KGST országok találmányi hivatalai között 1959-ben megindult sikeres együttműködés továbbfejlesztését és magasabb szintre emelését. A KGST 23. és 25. ülésszakán, valamint a Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak 53. és 54. ülésén határozatot hoztak, melynek értelmében létrejött a KGST tagországok találmányi hivatalai vezetőinek értekezlete. Az Értekezlet létre­hozásával egyidejűleg a KGST Titkárságának találmányi csoport felállítására került sor, mely az Értekezlet titkárságaként működik. Az Értekezlet létre­hozása annyit jelentett; hogy a KGST tagállamok találmányi hivatalai között KGST kereteken kívül megvalósított együttműködés hivatalos KGST együtt­működéssé alakult át, mely a KGST teljes tekintélyét élvezi. A KGST tagállamok közötti együttműködés kiterjed az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 1 cikk (2) bekezdés (Stockholmi Okmány) által ipari tulajdonként meghatározott területre azzal kiegészítve, hogy a KGST tagállamok együttműködése magában foglalja felfedezések, újítások kérdéseit is, de egyelőre még nem terjed ki — habár tervbe van véve — a nemesített növényfajták oltalmára. (Mint ismeretes, a Párizsi Unió 1973. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom