Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

függetlenül, párhuzamosan dolgozták ki, a bejelentés dönti el, hogy ki minősül újítónak.

A szerzőség kategóriája is relatív jellegű, vagyis csak az adott gazdálkodó szervezet viszonylatában vizsgálható. Előfordulhat például, hogy lényegében azonos megoldást többen egymástól függetlenül dolgoznak ki és így az egyes gazdálkodó szervezeteknél különböző javaslattevők minősülnek újítónak.

Ha többen, egymásról tudva, egymással együttműködve közösen dolgozzák ki a javaslatot újítótársakról (szerzőtársakról) beszélünk Az újítók személyének megállapítása ilyenkor is úgy történik, hogy azokat a személyeket és abban az arányban kell - az ellenkező bizonyításig - újítónak tekinteni, akiket és amilyen arányban a gazdálkodó szervezethez elsőként benyújtott javaslat felsorol. A szerzőség vélelmétől a gazdálkodó szervezet több szerző esetén is csak az újítók egybehangzó nyilatkozata vagy jogerős bírósági ítélet alapján térhet el. Szerzőségi vita esetén a gazdálkodó szervezetnek azt kell megállapítania, hogy a megoldást tartalmazó javaslatot ki dolgozta ki. Ez történhet a felek egybehangzó nyilatkozatával vagy - vita esetén - bírósági úton. Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy csak az tekinthető újítónak, aki a javaslat kidolgozásában „alkotó” módon vett részt. Másfelől nem lehet újító az, aki a megoldás lényegét nem érintő, pusztán technikai, kisegítő jellegű tevékenységgel járult a javaslat kidolgozásához.

4.4. Az újítás bejelentése és elbírálása

A rendelet széles körű szabadságot biztosít és gyakorlatilag a gazdálkodó szervezetre bízza, hogy milyen módon alakítja ki az újítási javaslatok benyújtásának és elbírálásának rendjét.

Erre vonatkozóan a rendelet csak egyetlen közvetlen előírást tartalmaz, amikor kimondja, hogy újítási javaslatokra akkor lehet jogot alapítani, ha az legalább a javaslattevő nevét és a megoldás lényegét tartalmazza.

88