Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem

IPARJOGVÉDELEM

Bevezetés

f

Az iparjogvédelem a szerzői jog mellett a szellemi alkotások jogába tartozó védelmi eszközök, oltalmi formák sajátos csoportját jelenti. Amíg azonban a szerzői jog szabályanyaga viszonylagos egységet alkot, az iparjogvédelem - mint látni fogjuk - sokkal heterogénebb, ebből adódóan bizonyos oltalmi formáknak (pl. a védjegynek, az ipari mintaoltalomnak) az iparjogvédelem körébe való besorolása legalábbis nem egyértelmű.

A szellemi alkotások jogára általánosan jellemző, hogy annak jogi szabályozásában a polgári jogi eszközök játszanak ha nem is kizárólagos, de mindenképpen domináns szerepet, így' az egyes iparjogvédelmi intézmények vonatkozásában is a polgári jogias megközelítés figyelhető meg. Ebből következik, hogy e jogterület szabályanyagát tekintve mindenekelőtt a Polgári Törvénykönv'vnek a szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alapul venni.

A Ptk. a személyhez fűződő jogok körében az ember, mint ember személyiségi jogait védi és garantálja, míg a szellemi alkotások körében az alkotó ember védelme jut kifejezésre. A Ptk 86. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy a szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak. Ezen az általános védelmen túlmenően a szellemi alkotások egyes meghatározott fajtáira vonatkozóan a speciális védelmet - a Ptk. rendelkezésein kívül - külön jogszabályok (pl. szabadalmi és védjegytörvény, ipari mintára vonatkozó jogszabály stb.) rendelkezései határozzák meg. (Kivételt képez a szintén az iparjogvédelem körébe sorolható vagyoni értelmű műszaki, gazdasági, szervezési ismeretek /know-how/ védelme, amelyet maga a Ptk. szabályoz.)

Az iparjogvédelem területe igen széles kört ölel fel, melyet e jegyzet igyekszik átfogó módon ismertetni. Ide tartoznak mindenekelőtt a műszaki alkotások védelmét szolgáló jogintézmények, mint a szabada-7