Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
Ennek értelmében aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt mintaoltalomba. A nemleges megállapítás legfontosabb jogkövetkezménye, hogy az azt kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak. 3.3. A mintaoltalom keletkezése. A mintaoltalmi eljárás A használati mintaoltalom ex tunc, vagyis a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. A mintaoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart és erre az időre évenként fenntartási díjat kell fizetni. A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a MSZH-hoz intézett bejelentéssel indul meg. A mintaoltalmi bejelentés a kérelemből, a minta leírásából és az ezekkel kapcsolatos mellékletekből tevődik össze. A bejelentésnek részletes alaki szabályai vannak, amelyeket külön jogszabály állapít meg. A bejelentésnek vannak minimális kellékei. Ennek megfelelően jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, továbbá a minta lényegnek ismertetését tartalmazza. Az ismertetés történhet elsőbbségi iratra való utalással is. A mintaoltalmi bejelentés elsőbbségére vonatkozóan a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Részletesen szabályozza ugyanakkor a mintaoltalmi törvény a származtatás útján keletkező elsőbbséget, amely egyaránt alkalmazható szabadalmi, valamint ipari mintaoltalmi bejelentésből történő származtatás esetén. 76 Abban az esetben, ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentéssel együtt előterjesztett elsőbbségi nyilatkozatában - a szabadalmi bejelen
