Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

nek elrendezésére vonatkozik. Vegyipari jellegű műszaki megoldások tehát nem tartoznak ebbe a körbe. Lényeges különbség áll fenn az újdonság szintje tekintetében is. A mintát akkor kell újnak tekinteni, ha nem tartozik a technika állásá­hoz. A technika álláshoz tartozónak és így újdonságrontó ténynek kell tekinteni mindazt, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatba vétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált. Ebben az esetben tehát nem világviszonylatban fennálló újdonság kíván­tatik meg. mint szabadlom esetén, hanem a mintának hazai, magyaror­szági viszonylatban kell újnak lennie. Újdonságrontónak kell tekinteni továbbá az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentést is, amelyet a MSZH a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét követően - a szabadalmi közzététel, illetőleg a szabadalom vagy a mintaoltalom megadása kapcsán - meghirdetett. Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. Amíg a szaba­dalom esetén a jogi szabályozás a szakember - sőt mint utaltunk rá a gyakorlat ..jó szakember” - ismereteit tekinti irányadónak a feltalálói tevékenység megítélésénél, addig a használati mintaoltalom körében nem is az átlagos szakember, hanem ettől alacsonyabb szintű, adott esetben szakképesítéssel nem rendelkező, azonban mesterségben, gya­korlatban járatos személy ismereteit kell alapul venni az alkotó jelleg meghatározásakor. Ha ugyanis az ilyen, a saját területén megfelelő gyakorlattal rendelkező személyek számára a minta megvalósítása nyil­vánvaló, a megoldás nem alkotó jellegű. így az nem részesülhet haszná­lati mintaoltalomban. Végül iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban - ideértve a mezőgazdaságot is - előállítható vagy használható. Ez a kri­térium teljes egészében hasonló a szabadalmazhatóság erre vonatkozó feltételével, így ezt nem részletezzük. A használati mintaoltalomból való kizárás eseteit a törvény egy­értelműen meghatározza. Az oltalmazható használati minta fogalmából adódóan nem részesülhet oltalomban különösen- a termék esztétikai kialakítása (mivel ez csak ipari mintaoltalom tár­gya lehet, v alamint- állat- és növényfajta. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom