Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
nek elrendezésére vonatkozik. Vegyipari jellegű műszaki megoldások tehát nem tartoznak ebbe a körbe. Lényeges különbség áll fenn az újdonság szintje tekintetében is. A mintát akkor kell újnak tekinteni, ha nem tartozik a technika állásához. A technika álláshoz tartozónak és így újdonságrontó ténynek kell tekinteni mindazt, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatba vétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált. Ebben az esetben tehát nem világviszonylatban fennálló újdonság kívántatik meg. mint szabadlom esetén, hanem a mintának hazai, magyarországi viszonylatban kell újnak lennie. Újdonságrontónak kell tekinteni továbbá az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentést is, amelyet a MSZH a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét követően - a szabadalmi közzététel, illetőleg a szabadalom vagy a mintaoltalom megadása kapcsán - meghirdetett. Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. Amíg a szabadalom esetén a jogi szabályozás a szakember - sőt mint utaltunk rá a gyakorlat ..jó szakember” - ismereteit tekinti irányadónak a feltalálói tevékenység megítélésénél, addig a használati mintaoltalom körében nem is az átlagos szakember, hanem ettől alacsonyabb szintű, adott esetben szakképesítéssel nem rendelkező, azonban mesterségben, gyakorlatban járatos személy ismereteit kell alapul venni az alkotó jelleg meghatározásakor. Ha ugyanis az ilyen, a saját területén megfelelő gyakorlattal rendelkező személyek számára a minta megvalósítása nyilvánvaló, a megoldás nem alkotó jellegű. így az nem részesülhet használati mintaoltalomban. Végül iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban - ideértve a mezőgazdaságot is - előállítható vagy használható. Ez a kritérium teljes egészében hasonló a szabadalmazhatóság erre vonatkozó feltételével, így ezt nem részletezzük. A használati mintaoltalomból való kizárás eseteit a törvény egyértelműen meghatározza. Az oltalmazható használati minta fogalmából adódóan nem részesülhet oltalomban különösen- a termék esztétikai kialakítása (mivel ez csak ipari mintaoltalom tárgya lehet, v alamint- állat- és növényfajta. 72