Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Előszó

ELŐSZÓ

Mintegy 10 év telt el azóta, hogy megjelent Lontai Endre profeszszor kiváló egyetemi jegyzete a szellemi alkotások jogáról. A minden részletre kiterjedő alapossággal megirt munka több éven keresztül megfelelően szolgálta a hallgatók, olvasók igényeinek magas szintű kielégítését. Azóta rendszerváltás történt hazánkban, bekövetkezett a piacgazdaságra való áttérés, részben kiépültek illetve kiépülnek annak gazdasági és jogi keretei.

Mindez azzal a következménnyel jár együtt, hogy jogrendszerünk, ezen belül is a polgári jog részét képező, szellemi alkotások körébe tartozó jogintézményeinket is korszerűsítem kell. hozzá kell igazítani az európai normákhoz. Valóságos kodifikációs hullámnak lehettünk és lehetünk tanúi elsősorban az iparjogvédelem területein. Elsőként megszületett az újításokról szóló új jogszabály, azt követte a találmányi szintet el nem érő használati mintaoltalom bevezetése, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, végül az új szabadalmi törvény is megalkotásra került. Megtörtént a vállalat és árjelzők körében a védjegyjog és a földrajzi jelzések oltalmának újraszabályozása is.

Erre tekintettel szükségessé vált egy uj, iparjogvédelmi tárgyú jegyzet megírása, amely azonban ráépül a Világhy és a Lontai professzor által kimunkált értékekre. Világhy Miklós professzor tett legtöbbet a szellemi alkotások jogának elméleti kimunkálása érdekében, lerakta annak elméleti és didaktikai alapjait, melyet Lontai professzor színvonalasan fejlesztett tovább. Azokon a területeken, amelyeket az új szabályozás nem érintett, ezek az állandónak mondható elsősorban didaktikai értékek a szükséges mértékben átvételre kerültek, jelezve ezzel azt, hogy e munka szerves folyatása a korábbi, hosszú ideig hatályos és a tanulást jól szolgáló jegyzetnek.

5