Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
ző eredeti bejelentés sikertelen lesz, míg az elsőbbségre alapozó későbbi bejelentés a szabadalom megadásához vezet. Az elsőbbséget megalapozó nap lehet továbbá a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének 12 hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség). Új jogintézmény az ún. származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből. Az elsőbbségi időpont meghatározása körében ez azt jelenti, hogy ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított 2 hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényi tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére. Használati mintaoltalomból származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon, legkésőbb pedig a mintaoltalmi bejelentés napjától számított 20 éven belül van helye. 2.6.2. A bejelentési eljárás; ideiglenes és végleges oltalom A szabadalom megadására irányadó eljárás a MSZHhoz benyújtott bejelentéssel indult meg. A bejelentési eljárás olyan hatósági eljárás, amely arra irányul, hogy a bejelentésben meghatározott találmányra nézve a szabadalmi oltalmat megadják. Az MSZHelőtti eljárás alapvetően államigazgatási eljárás, amelyre az államigazgatási eljárásról szóló, módosított 1957. évi IV. tv. rendelkezései az irányadók a szabadalmi törvényben meghatározott eltérésekkel. (A szabadalmi eljárás sajátos szabályaival a későbbiekben részletesen foglalkozunk.) A bejelentési eljárás nem hivatalból, hanem kizárólag az ügyfél kérelmére indulhat meg. A szabadalmi bejelentésnek a szabadalmi törvény és erre irányuló külön jogszabályok rendelkezései alapján alaki és tartalmi feltételei vannak. A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást 50