Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
hasznosíthatja a találmányt, arra másnak hasznosítási engedélyt nem adhat. A kényszerengedélyes e jogát a szabadalmas hozzájárulására tekintet nélkül, bírósági aktus folytán szerzi meg, de ez nem jelent ingyenes jogszerzést, tehát a kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia-forgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna. A kényszerengedélyest is terheli a hasznosítási kötelezettség. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas kérheti a kényszerengedély visszavonását vagy módosítását , (korlátozását). A kényszerengedélyes gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként személyhez kötött, azaz másra át nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedély továbbá járulékos jellegű. Ez azt jelenti, hogy ha a szabadalmi oltalom megszűnik, a kényszerengedély is megszűnik. Egyébként a kényszerengedély a bíróság által megadott időtartam lejártáig, illetőleg elvileg - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a teljes szabadalmi oldali időre fennáll. A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg. Ennek megfelelően a kényszerengedélyes jogosult a fenntartási díj befizetésére vagy a bitorló elleni fellépésre. A kényszerengedélyt - elsősorban a fentiek miatt - be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. 47
