Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

A törvény megfogalmazásából is kitűnik, de az eddigi bírói gyakorlat is azt támasztja alá, hogy a szabadalmazhatósági kritériumok meglétét a íoigénypont (és elvileg annak összes jellemzője) alapján kell megítélni. A szabadalom hatálya csak olyan megoldásra terjed ki, amely a íoigénypont valamennyi elemét, jellemzőjét tartalmazza. Az igénypont meghatározásánál láthatjuk, hogy tömören, szinte egyet­len mondattal kerül meghatározásra, ezért az az esetek többségében értelmezésre szorul. A törvény szerint az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell ér­telmezni Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni, de az igénypontoknak olyan jelentést sem lehet tulajdonitani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. (Az eddigi magyar gyakorlat a szűk. szó szerinti értelmezés elvét vallot­ta, a leírást és rajzot az igénypont értelmezésénél figyelembe veendő­ként írva ugyan elő de hangsúlyozva, hogy ez bővítéshez nem vezethet.) A szabadalom területi hatályát tekintve megállapíthatjuk, hogy mint a jogi szabályozás általában, így a szabadalomra vonatkozó szabá­lyok is egy adott állam nevezetesen a Magyar Köztársaság területén érvényesülnek, másképpen azt mondhatjuk, hogy szabadalmi oltalom territoriális jellegű. A szabadalom időbeli hatálya azt fejezi ki, hogy a szabadalmi oltalom csupán időleges kizárólagosságot biztosít a jogosultjának. A magyar szabadalmi törvény is meghatározza az oltalmi idő kezdetét és tartalmát, amely határok között a szabadalomból folyó jogosultságok érvényesíthetők, illetőleg a kötelezettségek teljesíthetők. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart. Az oltalom tehát ex tunc, vagyis a bejelentés időpontjára visszaha­tó hatállyal jön létre. A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, de a hatá­lya mint láttuk visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmi oltalmat kap. Sajátosan alakul a növényfajták esetén a szabadalmi oltalom ideje. Az eltérés két irányban is megfigyelhető. Egyfelől az olta­lom ex nunc, vagyis a szabadalom megadásától számít, másfelől 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom