Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

A személyhez fűződő jogosultságokkal ellentétben az említett va­gyoni jogok időben korlátozottak, hiszen a szabadalmas jogán csak az oltalmi idő alatt érvényesíthetők, másrészről pedig forgalomképe­sek, vagy átszállhatnak élők közötti ügyletek alapján és öröklés jogcí­mén is, illetve meg is terhelhetők. 2.2.3. A szabadalmas kötelezettségei A szabadalmas alapvető kötelezettségei:- a találmány feltárása.- a megfelelő hasznosítása, valamint- a szabadalmi oltalom fenntartása. A szabadalmazhatóság kritériumainak vizsgálatánál láthattuk, hogy a szabadalmas köteles a találmányi megoldást olyan mértékben közzétenni, hogy annak alapján szakember a találmányt megvalósít­hassa. Amennyiben ez nem történik meg. hiányzik az oltalom megadá­sának egyik fontos feltétele, így' a bejelentő nem kaphat szabadalmi oltalmat találmányára. A szabadalmasnak kötelezettsége továbbá, hogy a találmányt a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítsa. Ez a szabadalom társadalmi rendeltetéséből fakad, hiszen a törvény az oltalmi idő alatt biztosítja, hogy a szabadalmas vagyoni jogai a már említett módokon kielégítést nyerjenek. Tehát ha ezt a lehe­tőséget a szabadalmas nem aknázza ki, valójában visszaél jogával. A szabadalmas a találmány megfelelő hasznosítását saját maga is biz­tosíthatja, de hasznosítási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy másnak a hasznosításra engedélyt ad. A hasznosítási kötelezettség meg­sértését a törvény azzal szankcionálja, hogy a hasznosítás hiánya, egy nem megfelelő hasznosítás esetén kényszerengedély útján másnak biztosítja a találmány hasznosításának jogát. (A szabadalmi kényszer­­engedélv jogintézményét a szabadalom korlátái között részletesen is tárgyaljuk.) A szabadalmas kötelezettsége végül évenként, a szabadalmi olta­lom időtartamára, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díj 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom