Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

hoz való jog) A titokban tartás leginkább akkor fordul elő. ha a feltaláló a találmányát azért nem hozza nyilvánosságra, mert azt know-howként kívánja hasznosítani.

A szabadalmi eljárásban a közzététellel a találmány mindenképpen nyilvánosságra kerül, ennek előtte azonban a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

Az integritáshoz való jog találmányok esetében sajátosan érvényesül, hiszen a feltaláló a találmány módosítását, továbbfejlesztését nem gátolhatja meg. Ez a jogosultság tehát arra korlátozódik, hogy a feltaláló nevének és feltalálói minőségének feltüntetése mellett követelheti azt is. hogy a találmány lényegét torzításmentesen közöljék.

A személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek és időbeli korlátok nélkül érvényesíthetők.

2.2.2. A szabadalmas vagyoni jogai

A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására (Szt. 19. § (1) bek.) A kizárólagos hasznosítási jog tartalmát tekintve magában foglalja a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítását és használatát, továbbá forgalomba hozatalát.

A szabadalmasnak ez a jogosultsága a szabadalmi oltalom abszolút szerkezetéből adódóan azt jelenti, hogy bárki más e jogokat csak a szabadalmas hozzájárulásával gyakorolhatja.

A szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül- előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen céllal az országba behozza;- használja a találmány tárgyát képező eljárást vagy másnak az eljárást használatra ajánlja;- előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja vagy ilyen célból az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

26