Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
A fent említett szabályok az ún. termékszabadalomra vonatkoznak, \ melytől meg kell különböztetnünk az eljárási szabadalmat Termékszabadalom esetén a szabadalmas kizárólagos jogosultsága egy adott termékre vonatkozik, függetlenül attól, milyen eljárással, módszerrel állította azt elő, az eljárási szabadalom csak egy meghatározott eljárást oltalmaz, s az ezzel előállított termékre az oltalom csak közvetetten érvényesül. A törvény szerint az újdonságnak a termékszabadalomra vonatkozó rendelkezései nem zárják ki a technika állásába tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test beszedésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához. Végül a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az- a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy- annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a MSZH elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta. b/ Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló (Szt. 4. § (1) bek.) Ebből a megfogalmazásból következik, hogy a találmánynak alkotó jellegűnek kell lennie, mert ha azt szakember saját szakértelmével minden különösebb nehézség nélkül meg tudja valósítani, vagyis számára a megoldás nyilvánvaló, a szabadalmi oltalom ezen feltétele nem valósul I meg. Kérdés ezek után, hogy kit tekinthetünk szakembernek. A szakismeretek állandó fejlődése következtében ugyanis ennek megítélése változó. Szabadalmi törvényünk erre vonatkozóan nem ad útbaigazítást, az eddigi magyar gyakorlat az újdonságrontó jelleg megítélésénél nem az „átlagos”, hanem a saját szakterületén ,jó” szakember ismereteit tekintette kiindulási alapnak. A szakismeretek specializálódásából következik viszont a kombinációs találmányok lehetősége, ahol az ismert 19
