Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

rólagos jogosultság nyújtja. Az ún. jutalomelmélet szerint a tár­sadalom - jogi eszközökkel is - köteles megfelelően elismerni a feltalálónak a teljesítményét. A publikációs szerződés koncepciója mintegy „társadalmi szer­ződésnek" tekinti a feltaláló és a társadalom viszonyát, amikoris a feltaláló nyilvánosságra hozza, közkinccsé teszi találmányát megfelelő ellenszolgáltatás fejében. Végül az ösztönzési elmélet arra épít, hogy> a szabadalmi olta­lommal nyújtott időleges monopolhelyzet új. jelentős műszaki al­kotások létrehozását serkenti, s ezzel a tudományos-műszaki fej­lődést szolgálja. A teljesség kedvéért azonban azt is meg kell említeni, hogy vannak olyan nézetek is. amelyek kétségbe vonják a szabadalmi oltalom létjo­gosultságát. így pl. a fejlődő országok a technológia-áramlás akadályát látják benne, mások mint versenykorlátozó, monopóliumot teremtő intézményt bírálják stb. Hazai jogalkotásunk ezeket a bírálatokat figyelmen kívül hagyva min­denesetre azon az állásponton van, hogy a szabadalom intézménye meg­felelően ösztönzi a műszaki fejődést, hiszen nemcsak fenntartotta, de a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény megalkotásával új alapokra helyezte és korszerűsítve, az európai nor­mákhoz igazítva továbbra is alkalmazhatónak tartja a szabadalom jog­­intézményét. Néhány ország jogrendszere a szabadalom mellett ismerte a talál­mányok jogi oltalmának egy másik formáját is, nevezetesen az ún. szerzői tanúsítványt, vagy másképpen feltaláló tanúsítványt. Ezt a jAgintezmenyTalkalmazták a Szovjetunió fennállása alatt mintegy 70 évig és több szocialista országban a rendszerváltásig. A szerzői tanúsítvánnyal oltalmazott találmány tekintetében az állam a kizárólagos rendelkezési jog alanya a külső, nemzetközi kapcsolatok­ban, míg az adott államon belül az így oltalmazott találmányokhoz elvileg bárki engedély nélkül is ingyenesen hozzáférhet, sőt a találmá­nyok felhasználására - igazgatási módszerekkel is - kötelezhető. A feltalálók erkölcsi és anyagi elismerését megfelelően biztosítják, de sem ők. sem a gazdálkodó szervezetek (szolgálati találmány esetén sem) a találmány felett rendelkezési jogot nem nyernek. Ezt a típusú oltalmat is az abszolút szerkezet és a kizárólagosság jellemzi, de látható, hogy a 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom