Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

1. A műszaki alkotások jogi oltalmáról általában

Bár hangsúlyoztuk, hogy az iparjogvédelem eléggé heterogén jellegű, az annak jelentős részét képező, az iparjogvédelemhez sorolt műszaki alkotásokra jellemző, hogy ezek szellemi alkotások és mint ilyenek állnak jogi védelem alatt.

Megfigyelhető, hogy a műszaki fejlődés napjainkban jelentősen felgyorsult és ezt a folyamatot az iparjogvédelmi szabályozásnak mindenképpen követni kell. A korszerű piacgazdaságban az innováció, mint a gazdasági növekedés fontos tényezője a spontán piaci folyamatok és az állami beavatkozások egymást erősítő összehangolódása révén bontakozik ki. A piacgazdaság, mint modem ámtermelő gazdaság, alapvetően az egymással versenyben lévő autonóm vállalkozók révén, a magántulajdon racionalitása szerint piaci impulzusokra működik. A piacgazdaság nemzetközileg nyitott, a világgazdaságba integrálódott gazdaság, amelyben a különböző tulajdonformák ötvöződnek és a kapcsolatrend-S’: országhatáron túl nyúlnak. A piac alapvető dinamizáló tényezője eny által innovált technikai fejlődés.

_ arjogvédelem tárgyainak és jogintézményeinek létformája a piacgazdaság, a piaci ám. a piaci folyamatok. Az innovációt hordozó szellemi alkotások (műszaki alkotások) makroszinten új lendületet adnak a vállalkozásoknak, megindítják a gazdasági növekedést, magasabb fejlődési pályára juttatnak, illetve megnyitnak egyes iparágakat.

A szabadalmi (használati minta, integrált áramköri) leírások technikai ' és gazdasági tartalma feltárja a kutatás-fejlesztés kiindulópontját jelentő megoldásokat, a kutatás és fejlesztés azokból impulzust merít és azonosítja a számításba jöhető versenytársakat és együttműködő partnereket, a piaci viszonyokat és az oltalmi hídfőállásokat.

11