Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem
e jogterület magyarországi kialakulására rendkívül nagy hatással voltak a nemzetközi szerződések, s hasonló a helyzet az EK jogával, annak ellenére, hogy hazánk csak társult és nem teljes jogú tagja az Európai Közösségnek. A magyar polgári jogban az iparjogvédelem (valamint a szerzői jog és a versenyjog) olyan jogterület, amelyekre a nemzetközi jog, valamint az Európai Közösség joga a legnagyobb hatást gyakorolták. Erre vonatkozóan több példát lehet megemlíteni. így a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló törvény megalkotására nemzetközi kötelezettségeinkre tekintettel volt szükség. Szabadalmi jogunkra is mindig jellemző volt a nemzetközi jogfejlődés követése, a vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevétele. Szabadalmi jogszabályaink a Párizsi Uniós Egyezménnyel és a hozzá kapcsolódó fontos nemzetközi megállapodásokkal folyamatosan összhangban alakultak. Emellett Magyarország csatlakozott a Szabadalmi együttműködési szerződéshez és - bár hazánk nem részese - a magyar szabadalmi hatóság ténylegesen alkalmazza a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásról szóló Strasbourgi Megállapodás rendelkezéseit is. Védjegyjogunk újraszabályozása is az Európai Közösség védjegyjogi előírásának figyelembevételével történt. Az iparjogvédelem területén a legfontosabb nemzetközi egyezmény az ipari tulajdon oltalmára alakult a Párizsi Uniós Egyezmény (PUE). melyet az 1883-ban kötöttek meg és melynek hazánk 1909 óta tagja. A PUE olyan elveket és normákat rögzít, amelyek a tagországok jogának egységesítését, jogharmonizációját szolgálják. Ezek közül a legfontosabb az egyenlő elbánás elve, az uniós elsőbbség intézménye, valamint az ún. minimum-szabályok. A Párizsi Uniós Egyezményhez több. univerzális mellékegyezmény kapcsolódik, melyek többségének hazánk is részese. Ezek közül a legfontosabbak:- az 1970. évi washingtoni Szabadalmi Eg\tittműködési szerződés (PCT),- a nemzetközi szabadalmi osztályozásra vonatkozó 1971. évi Strasbourgi Megállapodás,- a védjegyek nemzetközi osztályozására kötött 1957. évi Nizzai Megállapodás,- az 1973. évi bécsi Védjegy Lajstromozási Szerződés (TRT), 9
