Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

V. Kettős védjegyhasználat, gyártásszakosodás, kooperáció

A továbbfejlesztett típusról (IKARUS—543) készített szórólapon szerepeltetett, az autóbuszt bemutató fényképen feltűnő, nagy betűkkel — a valóságban alighanem 25 cm-es betűkkel — szerepel az IKARUS—AVIA megjelölés. A műszaki adatok felsorolásánál mind az „alváz típusánál”, mind a „motortípus”nál szerepelnek az AVIA típusszámok, a szórólap utolsó mondata pedig úgy hangzik, hogy „Az alkalmazott SAVIEM, illetve AVIA alváz a világ bármely pontján gazdaságos üzemeltetést biztosít a felhasználónak.”

Az IKARUS minden kiállítási lehetőséget megragad, hogy az IKARUS—AVIA autóbuszt reklámozza: ez a típus mind az 1979. évi, mind az 1980. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron nagydíjat nyert. A többi vásárokon (beleértve a szegedi, pécsi, szombathelyi vásárokat is) az IKARUS már a felhasználási lehetőségek bővítését használta fel reklámérvként: csecsemők, óvodások szállítására ajánlotta ezt a típust.

Csehszlovákiában másfél hónapos vándorkiállítást rendezett az IKARUS hat különféle típusú autóbuszával, ezek közül az egyik az IKARUS—AVIA volt, de persze az 1980. szeptemberi brnói vásáron is szerepelt az IKARUS—AVIA autóbusz.

Az szinte természetesnek vehető, hogy a reklámozás során a két védjegy ugyancsak fontos szerephez jut, hiszen a közúti jármű, mint termék önmagában is olyan, amely igényli a védjegyet. A két védjegy eltérő értékére tekintettel azonban az AVIA védjegy használata, reklámozása csehszlovákiai eladásoknál jelent csak előnyt.

Érdemes végül még azt is megemlíteni, hogy az IKARUS hasonló védjegypolitikát folytat tőkés partnereivel is: az 1981. évi BNV-n például IKARUS—SCANIA, továbbá IKARUS—CUMMINS autóbuszokat állított ki, különösen az utóbbinak (amerikai kooperáció) a napisajtó is komoly figyelmet szentelt; az 1982. évi BNV-n pedig IKARUS—VOLVO autóbuszokkal szerepelt a vállalat.

180