Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika
— új védjegyek oltalmának biztosítása; — meglevő védjegyek oltalma, offenzív magatartás a versenytársakkal szemben. Lássuk ezeket egyenként. A vállalat ügyintézőinek nézete szerint a védjegymunka legvonzóbb része az új védjegyek alkotása. Ezen a területen az elmúlt 20—30 évben a vállalat véd jegy politikája jelentős mértékben módosult. Korábban ugyanis a vállalat szinte kizárólag a gyógyszervegyületek megjelöléséből és a hatásukra utaló göröglatin eredetű orvosi műszavakból indult ki új védjegyek alkotásakor. (A FERCUPAR például a ferrum, cuprum és hepar, vagyis a vas, réz és máj szavak összetételéből képzett védjegy.) Az utóbbi időben a Kőbányai Gyógyszerárugyár új védjegyek létrehozásakor egyre inkább a fantáziaszavakat részesíti előnyben, ilyenek a CAVINTON vagy OVIDON védjegyek. Az új védjegyek alkotásával kapcsolatos tevékenység, ezen belül elsősorban az ötletek felvetése, nem korlátozódik azonban a vállalat iparjogvédelmi osztályának tevékenységére, hanem az egész vállalati kollektívára kiterjed. A dolgozók ilyen irányú aktivizálása érdekében a vállalat felhasználja az újítási jog biztosította lehetőségeket is, nevezetesen az új védjegy bevezetésére irányuló javaslatot a vállalat újítási javaslatként kezeli [Vállalati Újítási Szabályzat 44. § (2) bekezdése], s a védjegy lajstromozásának sikere esetén az újítási javaslatot előre meghatározott összeggel díjazza. Nevezetesen a Vállalati Újítási Szabályzat 46. §-a szerint a védjegy hazai lajstromozásának sikere esetén a javaslattevőnek 300 Ft újítási díj jár, ha pedig a védjegyet külföldön is bejegyzik, úgy a lajstromozó országok számától függően 300—1500 Ft összegű újítási díj fizetendő. Különösen sikeres védjegy esetén pedig — a hazai lajstromozástól számított 5 év elteltével — 100—800 Ft díjpótlék fizethető. A Vállalati Újítási Szabályzat e helyütt kivonatosan idézett rendelkezéseivel kapcsolatosan felvetődhet a kérdés, vajon a védj egy javaslat olyan üzemszervezési megoldás-e, amely az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) MT sz. rendelet 2. § (1) bekezdése alá vonható? 95