Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika
A vállalati kereskedelempolitika, reklámpoliti'ka és a védjegypolitika közötti kapcsolat meglehetősen ismert. Kevéssé feltárt ezzel szemben a műszaki fejlesztés, az innováció és a védjegypolitika közötti kapcsolat. Ennek elemzése a szocialista irodalomban csak a legutóbbi időben, a szerző kezdeményezése alapján indult meg. Minthogy e fejezet keretében a saját védjegyre alapított védjegypolitikát tárgyalom, ezért ennek logikus párdarabjaként a saját műszaki fejlesztés, illetve ennek a védjegyre gyakorolt hatása a megvizsgálandó jelenség. A kezdeményező jellegű műszaki fejlesztésnek, az innovációnak a védjegyre gyakorolt hatására a legmeggyőzőbb példát az új vállalatok szolgáltatják. Ezek komoly népgazdasági erőfeszítések eredményeképpen szinte a szemünk láttára nőttek fel az elmúlt két évtized alatt. Mihelyt pedig ezek a vállalatok a piacon komolyabb áruértékesítési tevékenységet akartak kifejteni, kénytelenek voltak felismerni, hogy megfelelő védjegy nélkül hátrányos helyzetben vannak. Két jelentős új vállalat, a BVK és a VIDEOTON védjegypolitikájában mégis merőben más utat választott: — a BVK (Borsodi Vegyi Kombinát) ONGRO tövű védjegycsaládot alakított ki különféle termékeire, megtartva a nem túl szerencsés BVK rövidítést is a termékek összességének megjelölésére; — a VIDEOTON a vállalati védjegyre helyezte a súlyt (ez utóbbi két formában is megjelenik: sajátos grafikával, valamint Magyar védjegybejelentés költsége 3 500 Ft (1 áruosztályban) Védjegybejelentési költség külföldön, 1 országban (1 áruosztály) Európa kb. 15 000 Ft más kontinens kb. 18 000 Ft Nemzetközi védjegy bejelentésének költsége 10 országban (3 áruosztályban) 20 000 Ft Egy országban felszólalás eljárás vagy az iparjogvédelmi hatóság végzésének elintézése kb. 30 000 Ft Peres ügy (bitorlás, törlés stb.) kb. 400 000 Ft 39