Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

tetésre alkalmatlan, más által történő használat megtévesztést eredményezne.160

A jogszabályalkotó által alkalmazott megoldást elemzi Bognárné, aiki arra mutat rá, hogy a hivatkozott rendelkezés hatálya nem korlátozódik egyetlen áruosztályra, e szabály alapján a közismert védjegy utánzása mindenféle áruval kapcsolatban tilos. A közismert védjegy jogosulatlan alkalmazása ugyanis a félrevezetés fokozott veszélyét rejti magában a vevők számára, akiknél a közismert védjegyekhez különlegesen jó képzetek fűződnek. Utal rá, hogy közismert védjegynek minősítette az OTH az ARANYFÁCÁN, a TRABANT, a DÁCIA, a GHLOROCID, a CARAVELLE védjegyeket,161 a magam részéről pedig ezekhez még a PELIKAN védjegyet is hozzáteszem.162

A szocialista vállalatok védjegyei között szép számmal akadnak közismert védjegyek, ezek egy része azonos a vállalat nevével is, mint VIDEOTON, FORTE, GRABOPLAST, más része termék véd jegy, mint a FABULON, OMNIA, BŰVÖS KOCKA, BÉRES CSEPP, BÁNFI HAJSZESZ és mások. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztók félrevezetése annál nagyobb üzleti haszonnal kecsegtet, mennél ismertebb a védjegy, ez az oka annak, hogy a magyar törvényhozás megelőzve számos más ország jogszabályalkotóját, abszolút szerkezetű oltalmat biztosított a közismert védjegy számára, illetve maximális törvényi garanciákkal kívánja elejét venni a közismert védjeggyel való megtévesztésnek.

Amint az a törvény idézett rendelkezéséből megállapítható, a közismert védjegy nemcsak abszolút lajstromozást gátló okot képez, de annak használatát a törvény akkor is tiltja, ha a közismert védjegy nincs belföldön lajstromozva.

Az ilyen jogellenes magatartás szocialista vállalatokra nem jellemző.

Előfordul azonban Magyarországon kisiparosok részéről, akik

100 Regőczy: i. m. 32. old.

161 Iparjogvédelmi Kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978. 344. old.

162 AIPPI Annuaire 1979. I. köt. 233. old.

381