Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

lalat védjegybejelentését az OTH azért utasította volna el, mert megtévesztő (akár az áru eredetére, akár tulajdonságára vonat­kozóan megtévesztő) megjelölésre kért volna oltalmat. A törvény, illetve az annak alapján folytatott lajstromozási gyakorlat tehát hatékonyan védi a hazai fogyasztót a megté­vesztő megjelölések védjegykénti oltalmának megtagadása esz­közével. Ugyanakkor éppen fogyasztóvédelmi szempontból kérdéses, hogy a Vt. a 19. § (2) hek.-ben foglalt megtámadhatatlansági sza­bállyal (öt év elteltével, ha a védjegy a tényleges használat foly­tán ismertté vált, az nem törölhető) nem ment-e túl messzire? Vajon indokolt-e, hogy a vállalati érdek olyannyira megelőzze a fogyasztói érdeket, hogy a már lajstromozott megtévesztő véd­jegy e rendelkezés folytán örök életűvé válhasson? Véleményem szerint szocialista életviszonyok között helyesebb lett volna a megtámadhatatlanság kétségtelenül helyes szabályának beve­zetése alkalmával differenciáltabb szabályozásra törekedni, a Vt. 19. § (2) bek.-ben foglalt sommás rendelkezés helyett. Ezt el­sősorban a fogyasztói érdekvédelem tette volna kívánatossá. Megint más problémát vet fel, hogy szocialista vállalat részé­ről is előfordul olyan lajstromozatlan árujelző használata, amely megtéveszti a fogyasztót: néhány évvel ezelőtt a KERAVILL hozott forgalomba bolgár gyártmányú BUDAPEST megjelölésű rádiót, ahol a termék származására vonatkozó cirillbetűs meg­jelölés alig észrevehetően, hátul, eldugva szerepelt. Ä rádióké­szülék minősége is kívánnivalót hagyott maga után. A BUDA­PEST megjelölésű bolgár rádiók forgalomba hozatala azt köve­tően történt, hogy Magyarország KGST-szakosítás keretében egyes rádiótípusok gyártási dokumentációját az arra kijelölt bol­gár vállalatnak átadta. Annak idején magam is foglalkoztam ezzel az üggyel, amikor is a KERAVILL rádiószakboltjának ve­zetőjétől azt a meghökkentő választ kaptam, hogy a BUDA­PEST megjelölés használatát a KERAVILL írta elő a bolgár gyártó vállalatnak, mégpedig azért, hogy a bolgár gyártmányú rádiók iránt a magyar fogyasztók bizalmát megalapozza. Azt hiszem, ez az eset elrettentő példája a fogyasztók félrevezeté-379

Next

/
Oldalképek
Tartalom