Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói

lyek miatt az ilyen jellegű orientáló vagy kötelező normák szükségesek.

Kézenfekvő, hogy exportorientált vállalataink szempontjából a védjegyek külkereskedelmi szerepe a legnagyobb súllyal a tőkés piacokra történő exportnál jelentkezik, mégpedig ezek közül is elsősorban a fejlett iparral rendelkező nyugat-európai országokban, amelyekkel külkereskedelmi kapcsolatunk a legszorosabb. Minthogy ezek az országok talán a világ legfejlettebb védjegykultúrájával rendelkeznek, kézenfekvő, hogy a magyar védjegyeknek is hatásosaknak és oltalomképeseknek kell lenniük, ha ezeken a piacokon a magyar iparcikkek számára tartós pozíciókat akarunk biztosítani.

A KGST tagországaival folytatott külkereskedelemben a védjegyek szerepe jóval kisebb. Azt hiszem, nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy az ezekkel az országokkal folytatott külkereskedelemben, amely éves kontingensekben bonyolódik, a védjegynek bizonyos mértékben politikai szimbólum jellege van, az árucsere-kapcsolatokban mutatkozó együttműködést szimbolizálja. Ha az IKARUS-autóbuszoknak az NDK-ban, Romániában vagy más szocialista országokban való ismertségére, a VIDEOTON autórádió szovjetunióbeli népszerűségére gondolunk, akkor azt hiszem, ezzel némileg megmagyaráztam, hogy miért tulajdonítok e relációban politikai jelentőséget a védjegyhasználatnak.

Végül a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelem során a védjegyek jelentékenyen hozzájárulhatnak a gazdasági kapcsolatok hosszú lejáratú és szilárd kialakításához. Példa erre különösen a komplett gyárberendezések szállítása, amikor a fejlődő országbeli vevő számos esetben szerződésileg biztosítja a maga számára a magyar védjegy használatának jogát is.

Bármely relációt is válasszuk tehát (tőkés, szocialista, fejlődő), a védjegyhasználat jelentősége ilyen vagy olyan okokból másmás súllyal, de mindegyikben megmutatkozik.

35