Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VIII. Védjegy és fogyasztó
— másodsorban a gyártó vállalat számára is előnyös, mint reklám; — de (az említések számát tekintve) szinte azonos fontosságú a vevők tájékoztatásában játszott szerepe; — további néhány (kisszámú) észrevétel szerint a KÁF-embléma javítja a termék versenyképességét is, sőt növeli forgalmát. A boltvezetők mélyinterjús megkérdezése alkalmával a KÁF- embléma gazdasági jelentőségéről begyűjtött és feldolgozott válaszok alapján a következő kép alakult iki. A 30 megkérdezett boltvezető közül 23 tartotta hasznosnak a KÁF-emblémát. Annak vizsgálata során azonban, hogy ez a pozitív vélemény jelentkezik-e és miként az árurendelésben, már lényegesen kisebbnek bizonyult a KÁF-embléma vonzereje. Az említett 23 boltvezető közül ugyanis csupán öt veszi folyamatosan figyelembe a KÁF-emblémát, amikor árut rendel. A többiek esetenként, vagy ami a jellemzőbb, egyáltalán nem veszik figyelembe a rendeléseknél, hogy a termék jogosult-e a KÁF-embléma használatára. A közel száz oldal terjedelmű vizsgálati jelentésből e helyütt csupán két, a KÁF-embléma gazdasági funkciója szempontjából általam érdekesnek tartott részletről tettünk említést. Mindezek alapján megállapítható, hogy a KÁF-emblémát gondozó KÁF Titkárság dinamikus és korszerű módszerek alkalmazásával végez „önellenőrzést”: demoszkópiai és pszichológiai módszerekkel vizsgálja e sajátos minőségjelző védjegy hatékonyságát. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel iparvállalatainkat, amelyeknek sok esetben nagyobb érdekük fűződhetne védjegyeik értékének vizsgálatához, legfeljebb a peres ügyek, az oltalomhoz fűződő érdekeik szorítják rá néhanapján, hogy a marketing üyen korszerű módszereit igénybe vegyék. Összegezve megállapítható, hogy a KÁF-embléma, bár védjegyjogi státusát illetően csupán szolgáltatási védjegy, gazdasági funkcióját illetően azonban olyankor, amikor az áru minősítése céljából alkalmazzák, ugyanazt a szerepet tölti be, mint a tanúsító védjegy azokban az országokban, amelyekben a véd-344
