Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

8. Tartályvédjegy bitorlása

A Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat „Harmatvíz” tartályvédjegyének utánzása miatt pert indított a Somogy megyei Ásványvíz és Szikvíz Ipari Vállalat ellen, ahol is az alperest — 3 hónapi végrehajtási határidő kitűzésével — a bíróság arra kötelezte, hogy vonja ki a forgalomból a felperesétől némileg különböző palackokat. Az ítélet indoklása szerint, ha az áru térbeli megjelenésén van a hangsúly, a feliratnak sincsen különös szerepe, és főként pedig akkor nincsen, ha, mint adott esetben a különböző tartalmú feliratok betűinek és textúrájának jellege azonos. A védjegy egyik fő funkciója a vállalat védelme versenytársaival szemben, célja az, hogy a vevő azonnal felismerhesse, mely vállalat árujáról van szó. A perbeli esetben a vevő, ha a felirat elolvasása után észleli is, hogy nem harmatvízről van szó, azt azonban feltételezi, hogy ezt az ásványvizet is ugyanaz a vállalat gyártja (3. P. 20 543/1973).

Az ítéletből az előbbiekben idézett megállapítások, nevezetesen

— az átlagos vásárló felületes figyelme;

— az összbenyomás szerepe az összetéveszthetőség elbírálásánál;

— a védjegy funkciója;

— az azonos származás feltételezése

a védjegyjog olyan, minden civilizált országban érvényes alapvető tételeit tükrözik, amelyekről egyenként is hosszú fejtegetéseket lehetne írni. Az ítélet idézett megállapításai iskolapéldáját szolgáltatják a védjegybitorlást megállapító bírói értékelés folyamatának, úgy amint azt a jogszabályalkotó elképzelte. Ügy vélem, valamennyi, az előzőekben tárgyalt ítélet között ez utóbbinak védjegyjogi elvi magja a leggazdagabb.

9. Bitorolt védjeggyel ellátott termék importja

A CHAT-NOIR szóból és fekete macska ábrájából álló védjegy tulajdonosa az osztrák Odol Werke, a védjegyet pedig a bolgár Pharmacim vállalat bitorolta, a perre mégis a Fővárosi Bíróság előtt került sor. A bolgár terméket ugyanis magyar külkereske-325