Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás
VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás A védjegyhez fűződő jog, valamennyi országban, amely a védjegyet, illetve a védjegyjogot ismeri, magában foglalja a védjegy használatához fűződő jogot és annak kizárólagosságát. Úgy vélem, túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a védjegyjogosultság legfőbb rációja, hiszen enélkül a védjegy gazdasági rendeltetését betölteni nem tudná. Következik ebből, hogy ha a védjegyet harmadik személy — anélkül, hogy erre feljogosították volna — használja, bitorlást követ el. Ezt a jogellenes magatartást, vagyis a bitorlást, társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül, valamennyi ország védjegyjoga tiltja, illetve szankcióval sújtja. Szocialista viszonyok között a védjegybitorlás, mint jogellenes cselekmény viszonylag ritka, atipikus jelenség. (Ugyanezt lehet elmondani a szabadalombitorlásról is.) A gazdaságirányítási jogosítványok megsértése (vállalati önállósággal való viszszaélés, piaci szabályok megsértése stb.) jóval gyakoribb,111 bár ez sem nevezhető tipikusnak. Ezért, amikor a vállalat és a védjegy közötti kapcsolatok feltárását tűzöm ki célul, a védjegybitorlást, mint rendellenes kapcsolatot sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a rendellenes kapcsolat, vagyis a jogellenes védjegyhasználat, olyan de-111 Sárközy: Indirekt gazdaságirányítás — vállalati árutermelés és a tulajdonjog. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 285. old. 305
