Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VI. Idegen védjegy használata: licencia

(havonkénti mintaküldési kötelezettség), amit a védjegy nagy 'gazdasági értéke tesz érthetővé. g) Reklámozási együttműködésről szóló megállapodást tartal­maz a TRIUMPH szerződés (a magyar fél által tervezett reklá­mozás előzetes jóváhagyásának kötelezettségével), valamint a PEPSI-COLA szerződés (éves reklámozási szerződések előirá­­nyozásával). h) Szinte valamennyi szerződés előirányozza a védjegy oltal­mát, a TRIUMPH szerződés a lajstromozásról, illetve a licencia­szerződés bejegyzéséről is intézkedik, de ezen felül a harmadik személyek bitorlásáról száló haladéktalan tájékoztatási kötele­zettséget is előírja. Ez utóbbi, lényegében oltalmi kötelezettsé­get tartalmazza a PEPSI-COLA és a NIVEA szerződés is. i) Jogszavatossági rendelkezést csak a BAC szerződés tartal­maz (,,ha netalán harmadik személyek jogai sérelmet szenved­nének . . .”). j) Valamennyi bemutatott védjegylicencia-szerződés műszaki licenciával (kooperáció, betanítás, tapasztalatátadás stb.) kap­csolatos, s az utóbbi tárgyban kötött szerződésben integrálódik. Összefoglalóan megállapítható, hogy az itt absztrahált szerző­dési pontok nemcsak tőkés és szocialista, de tőkés vállalatok egymás közti viszonylatában folytatott szerződési feltételeknek is megfelelnek, amiből az a további következtetés vonható le, hogy a magyar vállalatoknak elsősorban az értékes védjegyek használatához fűződő jogok megszerzése volt fontos, a saját jog­rendszerünkre jellemző (pl. jogszavatosság) megoldásoknak a szerződésbe való „belekényszerítésére” kevéssé törekedtek. Ezt a vállalati magatartást nemcsak megérteni lehet, de helyeselni is, hiszen a KGST védjegylicencia-mintaszerződés — amely egyéb­ként sem kötelező — nem is tőkés relációjú alkalmazás céljából készült. 6. Az esettanulmányok pozitív hangvételű bemutatását köve­tően ki kell még térni a védjegylicencia egyik negatív aspek­tusára is, ez a szerződő feleknek, különösen az engedélyesnek a licenciaadóhoz való kötöttsége. Ez utóbbi gyakorlati jelentő­séget a szerződésmódosítás, a szerződésfelbontás esetén nyer. 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom