Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VI. Idegen védjegy használata: licencia
nek ez a „továbbgyűrűző” hatása, úgy érezzük népgazdasági szempontból alighanem fontosabb, mint a KHV-ná'l jelentkező műszaki fejlődés és gazdasági eredmény.108 17. INTERCONTINENTAL, HILTON, HYATT, NOVOTEL szállodák A címben szereplő négy nagy szállodakonszern nevét magyar toldattal használó budapesti szállodák említésére az olvasó első pillanatban kettős névhasználatra gondol. A DUNA-INTERCONTINENTAL, a BUDAPEST-HILTON, az ÁTRIUM-HYATT, NOVOTEL-BUDAPEST elnevezések alaposabb szemügyre vétele után azonban nyilvánvalóvá válik, hogy nem erről van szó, hiszen sem önálló DUNA, sem önálló ÁTRIUM szálloda nincs, s a BUDAPEST-HILTON sem a BUDAPEST toronyszálló társvállalkozása. Ezekben az esetekben a szállodák elnevezésének magyar toldata csak a magyarosítást, a szállodakonszern többi létesítményétől való megkülönböztetést szolgálja, legfőképpen pedig azt juttatja kifejezésre, hogy maga a szálloda magyar és nem külföldi vállalat. Ilyen körülmények között különösen érdekesnek tűnik a külföldi szállodakonszern nevének, védjegyének használata. Ezekben az esetekben nem is csak egyszerű védjegylicenciáról, jóval többről van szó. Olyan jogi konstrukcióval állunk szemben, amelyet a tőkés országok jogi irodalma a védjegylicencia továbbfejlesztésének tekint, ez a franchise-szerződés. Elvonatkoztatva az INTERCONTINENTAL, HILTON, HYATT, NOVOTEL franchise-szerződésektől, figyelemmel a fejlődés várható perspektíváira, érdemes ennek az amerikai eredetű szerződéstípusnak jogi természetéről röviden megemlékezni. A franchise-szerződés és a védjegylicencia-szerződés közeli rokonságban állnak egymással. A franchise-szerződés azonban 103 E megállapítások vonatkoztathatók a BAC licenciaszerződésre is, sőt az ugyancsak a CAOLA által kötött ODOL licenciaszerződésre is. Utóbbira nézve vő.: Újítók Lapja, 1981. 9. szám, 6. old. 294
