Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VI. Idegen védjegy használata: licencia
VI. Idegen védjegy használata licencia Az utóbbi tíz évben egyre gyakoribbá válik, hogy magyar vállalatok az általuk előállított terméket nem saját védjegyükkel, hanem — licenciaszerződés alapján — idegen védjeggyel ellátva hozzák forgalomba. Ennek oka általában az, hogy az idegen, külföldi védjegy a hazai vagy a külföldi piacon a fogyasztók, a vevők szemében olyan értéket vagy garanciát képvisel, amely valószínűsíti, hogy a terméket egyáltalában el lehet adni, vagy sokkal kedvezőbb feltételek mellett lehet eladni. Idegen védjegy jogszerű használata természetesen csak a megfelelő előfeltételek fennforgása mellett lehetséges, ez utóbbiakat általában a védjegylicencia-szerződés határozza meg. A védjegylicencia intézményével szemben a magyar jog mindig is nyílt magatartást tanúsított: a Beck által idézett, első világháború előtti döntés szerint ,,a törvény nem szabályozza a licencia kérdését, de nem is tiltja, nem, talán azért, mert a forgalom a védjegy használatának átengedését korlátozni nem kívánta”.74 Ez a felfogás érvényesült nálunk nyolcvan éven keresztül, s ha az idősebbek visszaemlékeznek a két világháború közötti időszakra, akkor az is eszükbe jut, hogy már akkor is hány külföldi védjegyet használtak magyar vállalatok, elsősorban persze a külföldi cégek magyar leányvállalatai, védjegylicencia-szerződés alapján. Védjegyjogunk korszerűsítése alkalmával a jogszabályalkotó 74 Beck: i. m. 127. old. 208
