Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói

és jogellenes magatartások,4 kiegyensúlyozott helyzet követke­zik be, ugyanakkor csökken a védjegy gazdasági jelentősége is. Ez a csökkenés drámai módon jelentkezik a szocialista építés kezdeti időszakában, amikor sokszor a legértékesebb védjegyek megújítását is elmulasztják, s szabadjára engedik az utánzáso­kat. Később, a konszolidáció időszakában ezek a mulasztások sajnos sokszor már nem pótolhatók. A szocialista társadalomban a védjegyek iránt mutatkozó igény kevésbé intenzív, mint a tőkés társadalomban: még a világpiaci szempontból jelentős állami vállalatoknál is gyakori az „egy vál­lalat—egy védjegy” gyakorlat, s a magyar iparban szép számmal akadnak ilyen vállalatok. Ennek tulajdonítható az, hogy a szo­cialista országok vállalatai az 1974. évi statisztika adatai szerint csupán 3%-kal részesedtek a világ védjegyállományából. Per­sze ez a kevésbé látványos védjegygyakorlat is jár bizonyos elő­nyökkel: a viszonylag nem nagy számú védjegy társadalmi is­mertsége magasabb fokú, mint akár a kapitalista, akár a fej­lődő országokban. Ez pedig előnyös mind a termékek felhasz­nálói, mind a fogyasztók, mind a védjegytulajdonos vállalatok számára. Exportorientált ipar esetén azonban ez a gyakorlat esetleges előnyei ellenére sem helyeselhető. A modellként felhasználható és a későbbiekben közlendő esettanulmányok ezért természete­sen nem ilyen vállalatok védjegypolitikájárói adnak számot. A védjegy társadalmi-gazdasági jelentősége késői felismeré­sének következménye a késői kodifikáció: a mai napig is rend­kívüli értéket képviselő védjegyeink (GANZ, ELZETT, TUNGS­RAM, CHINOIN, RICHTER stb.) államosítását követően két év­tized telik el, amíg az 1890. évből való védjegytörvényünket korszerű, új törvény váltja fel. Az a körülmény, hogy Magyar­­ország — a szocialista országok viszonylatában is — az utolsók között korszerűsítette védjegyjogát, ugyanakkor bizonyos elő­nyökkel is járt: a KGST-országokon belül ma a magyar véd-4 Vida: Védjegyoltalom Franciaországban. MKK—BFMTTK. Budapest, 1981. 37—47. old. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom