Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

V. Védjegyfajták

vagy az áru minőségére. Akadnak azonban teljesen értelmetlen fantáziaszavak is.

Fantáziaszavakból képzett védjegyek: „Goldsol”, „ Goldspun” (műselyem, a szó a Goldberger család nevéből képezve), „Neva” (ing, a ne vasald szavakból képezve), „Agilon” (kreppnylon harisnya), „Negro”, „Zi-Zi” (cukorka), „Zamako” (tápszer), „Caola”, „Hormocith”, „Hemobiol” (piperekrém), „Weltmeister” (harmonika), „Qualiton” (rádió, hanglemez), „Minifon” (gyermektelefon), „Tungsram” (izzólámpa), „Terta” (rádió), „Piko” (keletnémet játékvasút), „Technokid” (játék építőszekrény), „Dema”, „Cebo” (cipő, az utóbbi cseh), „Istopirin”, „Kard”, „Sulfaguanidin” (gyógyszer), „Ovenal”, „Odol”, „Kalodont” (fogkrém) stb.

2. ÁBRÁS VÉDJEGYEK

A védjegy legősibb fajtája az ábrás védjegy. A védjegy történetének ismertetése során már megemlékeztünk arról, hogy a mai védjegyek előfutárai, melyek már évezredekkel ezelőtt megjelentek, mind ábrás védjegyek voltak. Az első mai értelemben vett védjegyek, a porcelánvédjegyek ugyancsak ábrás védjegyek formájában jelentkeztek.

Az ábrázolási módok számbelileg korlátolt volta miatt azonban ma már a védjegyek túlnyomó része szóvédjegy, vagy szavak és ábrák kombinációjából képzett kombinált védjegy, mivel az elképzelhető betűkombinációk száma sokszorosa az elképzelhető ábráknak. A tiszta ábrás védjegyek száma tehát csökkenő irányzatot mutat. Ennek ellenére természetesen még ma is gyakran születnek tiszta ábrás védjegyek. Ilyenek a kereskedelmi védjegyeink közül a „Röltex Rózsi” (146. ábra.) vagy a „hb Jutka” alakja. (18. ábra.) Ilyen a Budapesti Keksz és Ostyagyár szerecsenfigurája (19. ábra). Közismert továbbá a kőépítő szekrényeket elő-