Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
V. Védjegyfajták
y VÉDJEGYFÁJTÁK A védjegyekkel szemben támasztott törvényes követelmények (lajstromozást gátló okok) tárgyalása során azt világítottuk meg, hogy mely megjelölések alkalmatlanok arra, hogy védjegyként legyenek lajstromozva. A lajstromozhatóságot kizáró esetekre felhozott példák tehát negatív példák voltak. Vizsgáljuk meg most a kérdés pozitív oldalát: mely megjelölések lehetnek védjegyek ? A válaszhoz különféle védjegyfajták között kell különbséget tennünk. Melyek ezek a védjegyfajták? A védjegyfajták meghatározása alkalmával a védjegy fogalmából kell kiindulni, nevezetesen abból, hogy a védjegy olyan szó, ábra, kép, szóval (betűvel vagy számmal) kombinált ábra vagy jelvény, amely kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és termékeknek más hasonló készítményektől és termékektől való megkülönböztetésére alkalmas. Tehát a védjegy fő fajtái: a szóvédjegyek, az ábrás védjegyek, a kombinált védjegyek, a betű- vagy számvédjegyek, (ez utóbbiak lehetőleg mellőzendők). Vannak ezenkívül olyan védjegyfajták is, amelyek nálunk Magyarországon védjegyjogi oltalmat sem élveznek, egyes országokban azonban igen, ilyenek a háromdimenziós és a hangvédjegyek. Végül vannak még illat-, íz-, tapintási védjegyek is, 85