Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)

Az olyan megjelölések, amelyek ilyen általánosan ismert védjegyek lemásolásai vagy utánzásai, a legtöbb országban, egyebek közt nálunk sem részesülnek védjegyjogi oltalomban, függetlenül attól, bogy az utánzott általánosan ismert védjegy az illető országban lajstromozva van-e.

Lássunk néhány példát az általánosan ismert védjegyekre. Ilyenek „Kodak”, „Fiat”, „Odol”, „Zeiss”, „Koh-i- Noor”, „Tungsram” stb. Azt, hogy egy védjegy általánosan ismert védjegynek tekintendő-e vagy sem, országonként külön-külön kell elbírálni. így például a „Cabdury” csokoládé védjegy Angliában általánosan ismert, nálunk azonban nem. A „Biox-Ultra” fogkrémvédjegy a Német Demokratikus Köztársaságban általánosan ismert, Albániában azonban nem stb.

Arról, hogy mely védjegyek általánosan ismertek, egyetlen országban sincs nyilvántartás. így csak az egyes országok szakköreinek, szabadalmi hivatalainak és bíróságainak eseti állásfoglalásai alapján állapítható meg, hogy a kérdéses országban konkréten melyik védjegy ismert általánosan.

Például az Országos Találmányi Hivatal döntése szerint a svájci „Ovomaltin” tápszervédjegy általánosan ismert. Ezért a Hivatal nem is engedélyezte a „Novomalt” elnevezésnek önmagában, szóvédjegyként történő belajstromozását. A kérelmező magyar gyógyszervegyészeti gyár kénytelen volt ehhez a szóhoz ábrát kapcsolni, s a védjegy csak mint kombinált védjegy (szó és ábra összekapcsolása) vált lajstromozhatóvá. De még így sem biztos, hogy a kombinált „Novomalt” védjegy mint exportvédjegy valamennyi országban belajstromozásra kerülhet.

Közismert védjegynek nyilvánította Hollandia Legfelsőbb Bírósága a „Lucky Strike” cigarettavédjegyet, s erre való tekintettel elutasította a „Lucky Smile” elnevezésnek rágó-6* - 23

83