Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)

dául nem kaphat védjegyjogi oltalmat a Vöröskereszt ábrája, valamint a „SOS^.megjelölés, mivel e megjelöléseknek védjegyként történő vulgarizálása esetén, hadi események során a katonák, vagy életveszély során a mentési szervek munkájára zavarólag hatna, ha ezek a nemzetközi megjelölések áruvédjegyek is lehetnének. Ugyanígy közrendbe ütköznék az „ENSZ” megjelölésének például cigaretta védjegyként történő használata. Az ennek megfelelő francia és angol megjelölések, az „ONU” és „UNO” külföldön sehol sem kaptak védjegyjogi oltalmat.

Végezetül a lakosság politikai érzületeit sértő megjelölések védjegykénti lajstromozása ugyancsak a közrendbe ütköző volna. Biztosra vehető, hogy a legtöbb országban megtagadnák a védjegyjogi oltalmat egy horogkereszt ábrájától, de valószínű az is, hogy igen sok országban a közrendbe ütközőnek tartanák például az olyan szóvédjegyet, hogy „Antikommunist”.

5. DESZKRIPTÍV, ILLETVE LEÍRÓ MEGJELÖLÉSEK

Az olyan megjelölések, amelyek az áru. fajának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értékének, származási helyének, előállítása idejének vagy módjának megjelölésére szolgálnak, védjegyként nem lajstromoztathatok.

A védjegyre vonatkozó jog kizárólagossági jellegéből, vagyis abból, hogy a. védjegyet csak a tulajdonos és senki más nem használhatja, következik, hogy olyan általános megjelölésekre nézve, amelyek az áru minőségét, rendeltetését stb. jelzik, egyetlen vállalat sem kerülhet olyan monopolhelyzetbe, hogy annak a megjelölésnek (például „Super”, „Best” stb.) kizárólagos használata egyedül őt illesse meg. Lássuk ezeket a lajstromozást gátló okokat egyenként:

76