Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

II. A védjegy népgazdasági jelentősége

harcban egymással. Ez sokakat megtéveszt, sokan arról is megfeledkeznek, hogy a külkereskedelemben, mindenekelőtt a nyugati piacokon, ha versenyképesek akarunk maradni, ma is ezekhez a régi tőkés játékszabályokhoz kell igazodnunk . . .

Sok magyar védjegy, az „Orion” a stilizált férfifejjel, a „Ganz” védjegyű motorok és villamosgépek, a „Pick” és „Herz” szalámi stb., eddig is nagy megbecsülést és piacot szerzett hazánknak külföldön. Exportunk egyre bővül. Kívánatos, hogy ezzel a külföldi országokban lajstromozott védjegyeink számának gyarapodása is lépést tartson. Nemzetközileg lajstromozott védjeggyel lehetne ellátni például a konfekció- és a cipőipar kiváló termékeit.

Nem ártana a különböző védjegy-jogszabályokat egy kicsit tanulmányozni. Akkor az sem fordulhatna elő, hogy rossz védjegyet választanak és reklámoznak drága pénzen. Bizonyos kozmetikai cikkek reklámjaival mindenütt találkozhatunk. S e kiváló minőségű termékeket nem exportálhatjuk — legyen a reklám nyomán bármilyen nagy a külföldi érdeklődés—, mert egy külföldi cég már előzőén hasonló néven védj egyeztette kozmetikai cikkeit. A tanulság: a jó védjegy megválasztásához kevés a fantázia — megfelelő ismeretekre, körültekintő munkára is szükség van.” (Népszabadság 1959. augusztus 11. 7. o.)

Az Esti Hírlap a következőket írja:

„Jelenleg 1946 magyar védjegyet tartanak nyilván, ennek egy részét sok külföldi országban is bejegyezték, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban hasonló megjelöléssel idegen árut nem hozhatnak forgalomba.

A legnépszerűbb a „Tungsram” védjegy, amely több \ mint 70 országban törvényes védelem alatt áll, az „Orion”-t 65, az „Emergé”-t 55 országban jegyezték be, de igen népszerű az „Elzett”, a „Panofix”, az „Unicum”, a „Globus” és több más közismert védjegy is.

3 A védjegy

33