Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

II. A védjegy népgazdasági jelentősége

ját indították meg, mivel a kapitalista országok bíróságai — a legtöbbször, politikai szempontoktól vezérelve — a volt tőkések javára szóló ítéleteket hoztak. (E perekről lásd részletesen Konrád és Vida tanulmányait a „Jogi Problémák a nemzetközi kereskedelemben” c. tanulmánygyűjteményben I. kötet. 52. o. és II. kötet. 358. o.)

A védjegyállamosítási perekben hozott ítéletek joghatálya azonban a valamennyi országban egységes törvényes rendelkezések következtében csupán annak az országnak a területére terjed ki, amelynek bírósága a perben ítélkezett. Ezek szerint a ..Zwack” védjegyek ügyében hozott New York-i ítélet következtében ezt a védjegyet mi csak az Egyesült Államok területén nem használhatjuk, az összes többi országba azonban zavartalanul szállíthatjuk a híres „Zw'ack”, „Unicum” stb. védjegyekkel ellátott likőrjeinket, és kihasználhatjuk e védjegyek által biztosított üzleti előnyöket.

Még érdekesebb helyzet alakult ki a védjegyállamosítási perekben hozott ítéletek következtében az említett cseh és német védjegyek használata tekintetében. Itt az történt, hogy ma Csehszlovákiában és Ausztriában egyaránt gyártanak „Koh-i-Noor” és „Hardtmuth” védjegyű ceruzákat. Hasonló a helyzet a „Zeiss” védjeggyel is, amelyet egyaránt alkalmaz a keletnémet és a nyugatnémet „Zeiss” gyár. Egy sor országba azonban a keletnémetek nem szállíthatnak „Zeiss” védjeggyel, egy másik sor országba viszont a nyugatnémetek nem, attól függően, hogy melyik országban végül is kié a védjegy kizárólagos használatának joga. A véd jegy államosítási perek tehát gyakorlatilag a piacok felosztását eredményezték.

A védjegyállamosítási perek szemléletesen mutatják azt a nagy üzleti értéket, amelyet a bevezetett védjegyek a kapitalista piacokon jelentenek. E perek rendkívül költséges volta ugyancsak arra utal, hogy a védjegy feletti rendelkezés

25