Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
XI. Reklám és védjegy
A kapitalista reklám sokszor kifejezetten erőszakos üzletszerző eszköz, különösen áll ez az amerikai reklámmódszerekre. Kapitalista viszonyok között a reklámnak csakúgy, mint minden más gazdasági eszköznek, a profit maximumának biztosítása a célja. A mindenáron való profitszerzési törekvés érdekében a kapitalista reklám gyakran valótlan információkat is tartalmaz, ami olyan cikkeknél, amelyeknek vásárlása egyszeri, jelentős hasznot eredményezhet a reklámozó tőkés számára. A szocialista reklám, bár külső megjelenési formájában alig mutat eltérést a kapitalista reklámtól, végső célkitűzése tekintetében mégis gyökeresen különbözik tőle. A szocialista reklám célja a közérdek szolgálata. Ezért jelentősége új cikkek fogyasztásának elterjesztésénél, a kereslet aktív befolyásolásában mutatkozik meg. Mikojan szerint „a szovjet reklám feladata, hogy a közönséggel megismertesse az árura vonatkozó fontos adatokat, elősegítse új kereslet kialakulását, ízlésre és igényességre neveljen, hirdesse az új árukat, megmagyarázza fogyasztásuk módját.” A reklámozás módszerére vonatkozólag pedig Mikojan azt mondja, hogy „a szocialista reklámnak az igazmondást a reklámban elvre kell felépülnie, és feltétlenül szavahihetőnek kell lennie.” (Mikojan: A szocializmus tábora és a kapitalizmus tábora. Magyar—Szovjet Közgazdasági Szemle. 1950. 298. o.) A szocialista reklám tehát a fogyasztás népgazdasági tervnek megfelelő összetételét és növekedési irányát kívánja befolyásolni. A szocialista reklám ezért lényegében a vásárlóalap felosztásának módját befolyásolja, aminek érdekében új szükségleteket is ébreszthet, új vágyakat is kelthet a fogyasztókban. A szocialista tervgazdálkodás viszonyai között a reklámnak a védjegyről mondottakhoz hasonlóan külkereskedelmi viszonylatban igen nagy jelentősége van. A magyar külkereskedelmi vállalatoknak ugyanis a külföldi (elsősorban a tőkés) 231
