Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

X. A védjegy rokonai

gári jogi oltalom alatt áll. így például a Legfelsőbb Bíróság két állami vállalat egymás közti perében (amelynek alapját az szolgáltatta, hogy mindkét vállalat ugyanolyan bakelitkupakkal ellátott, négyszögletes üvegben, fehér feliratos kék címkével hozta forgalomba a szalalkáli nevű háztartási kelesztőszert) megállapította, hogy ezt a csomagolást (címkézést) csak az a vállalat jogosult a továbbiakban alkalmazni, amely azt elsőként bevezette, s a csomagolást (címkézést) később átvevő vállalatot annak használatától eltiltotta.

A csomagolás és a védjegy kölcsönhatásait Varga igen meggyőzően fejti ki. Nevezetesen:

A gyárak és kereskedelmi vállalatok az előrecsomagolás segítségével igyekeznek árujuknak különleges, más hasonló árutól megkülönböztető egyéni jelleget adni. így kívánják megakadályozni, hogy a boltban az áruk összekeveredjenek, a gyártmányok részére reklám útján biztosított népszerűség és haszon veszendőbe menjen. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek például általában nem alkalmasak arra, hogy az egyes darabokat védjeggyel ellássák. Ez a folyadék és por alakú áruknál magától értetődik, de körülményes volna például minden egyes kockacukorba is gyári védjegyet belepréselni. Ilyenkor tehát a védjegy csak a tartályon, csomagon helyezhető el. A nagy tartályok, ládák stb. erre nem alkalmasak, mert nem bizonyos, hogy a vevők az azon szereplő védjegyet feltétlenül észreveszik. Másrészt mind a gyártó vállalatok, mind a vevők bizalmatlanok aziránt, hogy nem használják-e fel a boltban a védjeggyel ellátott tartályt kiürülése után másfajta áruk tárolására.

A csomagolás tehát higiéniai követelményeket is szolgál, ennél azonban sokkalta nagyobb jelentősége van a csomagolásnak üzleti (reklám) szempontból.

A csomagolás reklámjelentősége nemcsak az, hogy a védjegy használatát hatékonyabbá teszi. Hiszen sok anya-222