Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
X. A védjegy rokonai
ciát nyújt a fogyasztó számára az áru minőségére, megbízhatóságára nézve, miáltal fokozza a bizalmat és növeli a vásárlási kedvet. Ennek ellenére csak az élelmiszeriparban találkozunk néhanapján egv-egy márkacikkel (ezek is főként a két világháború közötti időből fennmaradt márkacikkek), a többi iparág a fokozott minőségi követelményekkel járó fokozott felelősség, az állandó hatósági ellenőrzéstől való húzódozás következtében az államosítás óta eltelt idő alatt alig élt a márkázás adta lehetőségekkel. 5. CSOMAGOLÁS A csomagolás a védjegy legközelebbi rokona. Sok ország törvényhozása a kiszerelés (németül: Ausstattung) védelmét a védjegytörvény keretén belül szabályozza, ^mi a csomagolás és a védjegy közötti közeli rokonságnak a jogszabályalkotás részéről történő elismerését jelenti. A csomagolás gazdasági funkciói azonosak a védjegyével (származást jelző, minőségi garancia, üzletszerző funkciók). Ugyanakkor a csomagolással elérhető gazdasági eredmény egyes esetekben még jóval meghaladja a védjeggyel elérhető gazdasági eredményt. Az Odol üveg különleges alakja döntő hatással volt a vállalat üzleti felvirágzására. Nem véletlen az sem, hogy a francia illatszeripar a legfantasztikusabb, de sokszor rendkívül ízléses üvegekben hozza forgalomba a különféle kölniket. Az ipar ebben az esetben számol azzal a köztudomású ténnyel, hogy a nők toaletteszközeik között sokkal szívesebben helyeznek el egy csinos tégelyt, mint egy egyszerű kivitelűt. Arra vonatkozólag, hogy milyen követelményeknek kell a jó csomagolásnak megfelelnie, Wirz a következő tanácsokat adja: 220
