Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
IX. A védjegy használata
újítását szintén az Országos Találmányi Hivatal engedélyezi. Az ezzel kapcsolatos illeték minden megújítás alkalmával (10 évenként) 200 Ft. A védjegy megújítására irányuló kérelmet a 10 éves oltalmi idő utolsó] évének második felében kell előterjeszteni. A Danubiai Szabadalmi Irodának ennek figyelembevételével ajánlatos a védjegy megújítására szóló megbízást megadni. Nyilvánvaló, hogy a védjegyek fenntartásához jogi szempontból a védjegynek az oltalmi idő lejártakor történő megújítása, gazdasági szempontból pedig a védjegynek tényleges használata szükséges. A védjegy fenntartására irányuló jogi és gazdasági intézkedések azonban egymástól elkülönülten is jelentkezhetnek: a védjegy akkor is fennmarad, ha azt nem újították "meg, csak használják (ekkor a védjegy lajstromozatlan védjeggyé alakul át), vagy ha megújítják ugyan, de nem használják (ez utóbbi esetben a védjegy tartalékvédjeggyé alakul át). Magától értetődik, hogy a védjegy fenntartásának helyes és egészséges módja az az eset, amikor a megújítás, valamint a tényleges továbbhasználat egymással párhuzamosan, egyidejűleg történik. Az ellenkező eljárás ugyanis egy úgynevezett nem tökéletes (imperfekt) védjegyhez vezet, melynek teljes értékűvé tétele csak valamelyik hiányosság megszüntetése útján lehetséges. Az említett két hiányosság közül a nagyobbik veszélyt mégis a védjegy használatának mellőzése rejti magában. Sok országban ugyanis védjegyhasználati kényszer van, ami azt jelenti, hogy hiába van a védjegy belajstromozva, a védjegy használatának elmulasztása folytán bizonyos idő múlva (3, 5 év) a védjegyjog harmadik személy kérésére megvonható. Ha például Brazíliában egy védjegyet lajstromoztatnak, de a védjegy tulajdonosa oda nem exportálja a szóban forgó védjeggyel ellátott árut, akkor versenytársai kérhetik védjegyének törlését és a maguk javára történő 203